A márciusi 10,6 százalékos növekedés után idén áprilisban ismét 10 százalék feletti mértékben, 10,1 százalékkal bővült az ipari termelés. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlan adattal.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: a korábbi tendenciák érvényesültek áprilisban is, vagyis elsősorban a járműgyártás és az ahhoz kapcsolódó területek bővültek, de összességében a feldolgozóipar valamennyi ágazatában jelentős növekedés volt. Az előző hónaphoz képest az ipari termelés a februári 1,5 és a márciusi 0,5 százalékos növekedés után áprilisban 2,4 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint.
Áprilisban úgy nőtt 10 százalék feletti mértékben az ipari termelés, hogy a bázis, vagyis a 2013. áprilisi adat pozitív volt. Tavaly a negyedik hónapban 5 százalékkal nőtt az ipari termelés a kiigazítatlan adatok szerint, míg márciusban 3,5 százalékkal csökkent éves összevetésben. Schindele elmondta, hogy a munkanappal kiigazított adat – ami most 10,1 százalékos növekedést mutat – legutóbb 2011 februárjában volt hasonlóan magas.
Az ipari termelés az év első négy hónapjában 8,9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Az első negyedévben 8,4 százalékos volt az ipari kibocsátás éves növekedése, 11,9 százalékkal volt nagyobb az export és 3 százalékkal kisebb a belföldi értékesítés. A járműgyártás exportja 26,6 százalékkal szárnyalta túl a tavaly első negyedévit, a gépek és a villamos berendezések exportja 11,6, illetve 11,8 százalékkal nőtt. A KSH az áprilisi részletes adatokat június 12-én közli.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kiemelte: a vártnál sokkal jobb lett az áprilisi adat, a havi és az éves emelkedés mértéke is meghaladta az előzetes várakozásokat. Bár részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, az előző hónapokhoz hasonlóan a járműgyártás jelentheti a hajtóerőt. Biztatónak nevezte ugyanakkor, hogy más iparágak, köztük az elektronikai szegmens is élénkülni kezdett. Nyeste elmondta: a pozitív külső konjunktúra kitart ebben az évben, így az ipar, a feldolgozóipar és a járműgyártás a gazdasági növekedés húzóereje marad. Számításuk szerint éves átlagban 6,5 százalékkal bővülhet az ipari termelés idén, de vannak felfelé mutató kockázatok. Megjegyezte: a magasabb bázis miatt az év vége lassulást hoz.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az ipar továbbra is kitűnő formában van, amit a kétszámjegyű éves növekedés mellett az is alátámaszt, hogy egy hónap alatt 2,4 százalékkal növekedett a termelés. Nagy valószínűséggel továbbra is az autóipar dominált a termelés növekedésében, azonban kedvező jel, hogy az iparág maga után húzza a beszállítói ágazatokat is – vélekedett.
A rövid távú kilátások változatlanul kedvezőek. Ismertetése szerint márciusban a rendelésállomány több mint 20 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet, a beszerzésimenedzser-index messze a növekedési küszöbérték fölött áll, az ipari ágazatok bizalmi indexei pedig továbbra is magas szinten vannak. Szintén kitért arra: a növekedés az év második felében veszíthet valamit a lendületéből a magasabb bázis miatt, és a vállalatok jövőre vonatkozó túlfűtött várakozásai is mérséklődni látszanak. Az ipari termelés bővülése így is elérheti, vagy akár meg is haladhatja a 8 százalékot – vélekedett.
Június 4-én arról írtunk, hogy a KSH adatai szerint a hazai össztermék (GDP) 2014 első negyedévében 3,5 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ez megegyezik a múlt hónapban közölt előzetes becsléssel. A Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászainak szerdai kommentárja szerint a magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt félévben „meglepően erőteljes” ütemben bővült. A ház szerint innentől „nem drámai”, de fokozatos lassulás várható: a cég 2014 egészében 2,8 százalékos, 2015-ben 2 százalékos magyar GDP-növekedéssel számol.
Szintén szerdán derült ki, hogy hazánk teljesíti azokat a feltételeket, amelyek alapján bevezetheti az unió közös fizetőeszközét – közölte az Európai Bizottság. A jelentés szerint Magyarországon az infláció, a hosszú távú kamatláb és a költségvetési hiány is alacsonyabb a küszöbértéknél, az államadósság stabil, az ország nem áll túlzottdeficit-eljárás alatt – így ezeknek a feltételeknek megfelel. A bizottság szerint Magyarországnak jogi téren van pótolnivalója, valamint legalább két évvel az euró bevezetése előtt csatlakoznia kell az európai árfolyam-mechanizmushoz.
A kiskereskedelmi forgalom volumene 6,6 százalékkal nőtt áprilisban a márciusi 8,5 százalék után a múlt év azonos időszakához képest a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – jelentette június 4-én a Központi Statisztikai Hivatal. Az elemzők szerint a vásárlóerő növekedése jó hatással van a kiskereskedelmi forgalomra, élénkíti azt.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) értékelése szerint a kiskereskedelmi forgalom bővülésének háttere a gazdaság növekvő teljesítménye, az alacsony infláció, valamint a reáljövedelmek bővülése. Hozzátették: a növekedésben szerepet játszik az is, hogy az onlinepénztárgép-rendszer bevezetésével tisztul a piac is.
2014 első negyedévében 22,6 százalékkal nőttek a beruházások az előző év azonos időszakához képest – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) május 30-án. Míg az ezt megelőző negyedév 14,9 százalékos bővülése 10 éves rekordot jelentett, a most publikált adatok soha nem tapasztalt növekedést mutatnak – írta az NGM. A sorozatban negyedik negyedéve tartó folyamatos bővüléshez a legfontosabb nemzetgazdasági ágak járultak hozzá, ami azt bizonyítja, hogy a magyar gazdaság növekedése erős szerkezeten alapul.
Balatoni András, az ING Bank elemzője kedvező fejleménynek tartja, hogy az állami szektor mellett a magángazdaságban is megindult a beruházások növekedése az idei első negyedévben. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kiemelte: számos infrastrukturális fejlesztés köthető európai uniós források gyorsított lehívásához, illetve állami beruházásokhoz, ami nagyban hozzájárult a növekedéshez, de a magánszektorban is látszanak pozitív jelek.
