Még el sem ültek a világ második legnagyobb bankjaként számon tartott HSBC (Hongkong and Shanghai Banking Corporation) adóelkerülésre használt, titkos svájci számlái körüli botrány hullámai, a pénzintézetet újabb bűncselekménnyel, ezúttal a nemesfémek árának mesterséges, kartellszerű manipulációjával vádolják. Az amerikai igazságügyi minisztérium és az árukereskedelmi tőzsdefelügyelet vádja szerint legalább tíz globális nagybank egymással egyeztetve, globális befolyásukat kihasználva szólt bele a nemesfémek világpiaci árába, és óriási hasznot húzott a spekulációból.
Az érintett pénzintézetek között szerepel a Credit Suisse, a UBS, a Goldman Sachs, a JP Morgan Chase, a Barclay’s, a Societé Generale, a Deutsche Bank, a Standard Bank és a Nova Scotia, a csalás szálait feltételezhetően a Nagy-Britanniában bejegyzett HSBC mamutbank mozgatta. A legújabb bankbotrány szereplői érdekes módon egybeesnek az elmúlt évek kartellezőivel, amelyek a bankközi kamatszintekbe mesterségesen beavatkozó úgynevezett Libor (a londoni bankközi kamatláb) körüli botrányban és a devizaárfolyamok manipulációjában is részt vettek. A mostani kartellvád szerint elsősorban az arany és az ezüst világpiaci árán kerestek törvényellenesen a nagybankok, a nyomozásba pedig az amerikaiak mellett a svájci és a brit nyomozó, illetve pénzügyi felügyeleti szervek is bekapcsolódtak. Külföldi lapértesülések szerint a brit pénzügyi felügyelet (FCA) a nemesfém fedezetű értékpapírokkal kapcsolatos csalás miatt már közel 450 millió dollárra bírságolta a Barclay’s bankot, amiért hamis eladási-vételi pozíciókkal alacsonyan tartotta az arany árát, hogy minél kevesebb hozamot kelljen az ügyfeleinek fizetnie.
A bankvezér is titkos számlán tartotta a pénzét
Gigantikus adócsalási botrányba keveredett a legnagyobb brit bank
Bőröndben cipelték a pénzt az HSBC fiókjába
Kavarog az óriásbank gigabotránya, magyarok is érintettek
HSBC-botrány: sötét alakok társaságában világsztárok
Új Snowden születik: Hervé Falciani
A CIA segíthette a HSBC-t leleplező Falcianit?
A legnagyobb bajba most a HSBC került, annál is inkább, mert a bank feje felett már az új botrány kipattanása előtt is jócskán gyűltek a felhők. A pénzmosási gyanú miatt öt évre különleges felügyelet alá vont pénzintézet több tízezer kiemelt ügyfelének adóelkerülési célokból titkos svájci számlákat tartott fenn, sőt a számlák megnyitására ösztönözte őket. A bank vezérigazgatója, Stuart Gulliver a titkos számlák mellett a múlt héten azért is magyarázkodhatott a brit parlamentben, mert személyesen is érintett az adóelkerülési botrányban. Gulliver ugyanis megutaztatta a fizetésének egy részét Hongkong és Panama között, majd a saját számlájára helyezte el, nyilvánvalóan adóelkerülés céljából.
A Financial Times értesülései szerint a bankár korábban annak ellenére Hongkongot nevezte meg állandó lakhelyének, hogy már 12 éve Nagy-Britanniában lakott. Ennek azért van jelentősége, mert a HSBC-vezetők az úgynevezett dupla lakhely rendszere alapján működő kiskaput használták adóelkerülésre. Dupla munkaszerződést kötöttek, így a brit díjazásuk után Londonban adóztak, míg a külföldi tevékenységük jutalékát offshore cégek beiktatásával vették fel, így dollármilliárdokat vontak ki az adózás alól.
Nagy-Britanniában most többen azt vetik a pénzügyi felügyelet szemére, hogy hiába erősítették meg a válság után, még most sem kellően hatékony ahhoz, hogy fellépjen a globális kartellezés, a rendszerszintű spekuláció és a tömeges adóelkerülés ellen. Sokan azzal érvelnek, hogy az utóbbi években az egyes pénzintézetek csalásai miatt kiszabott büntetések tétele kifejezetten magas volt ugyan, ám a vezetők közül szinte senki sem került börtönbe, gyakorlatilag pénzen váltották meg a szabadságukat. Lapelemzések szerint a visszaélések számának és az elcsalt pénzek értékének emelkedése jelzi, hogy a válság után alig változott valami a nagybankok moráljában, mindössze a trükközési módszereken módosítottak.
A legnagyobb büntetéseket gyakorlatilag most is ugyanazok a nagybankok kapják, amelyek a pénzügyi válságot kirobbantó jelzálogpiaci botrányokban is érintettek. Közülük a Goldman Sachs, a HSBC, a JP Morgan, a Citigroup, a Barclay’s, a Bank of America és a svájci UBS csalásai különösen széles palettán helyezkednek el. A Libor-botrányban becslések szerint legalább 350 ezer milliárd dollárnyi hitel és értékpapír kamatozását meghatározó szintet manipulálták globális hatalmukkal visszaélve. Két évvel ezelőtt az úgynevezett londoni Bálna-botrányban a JP Morgan befektetési részlege nagyjából tízmilliárd dollár veszteséget okozott ügyfeleinek azzal, hogy rendszeresen félrevezette őket. A jelzálog fedezetű értékpapírok miatt eddig a legtöbb bírságot a Bank of America, a JP Morgan, a Citigroup és a Goldman Sachs kapta, pénzmosásért pedig egyebek között a HSBC és a Standard Chartered bankot büntették rekordbírsággal.
