A legnagyobb bajba most a HSBC került, annál is inkább, mert a bank feje felett már az új botrány kipattanása előtt is jócskán gyűltek a felhők. A pénzmosási gyanú miatt öt évre különleges felügyelet alá vont pénzintézet több tízezer kiemelt ügyfelének adóelkerülési célokból titkos svájci számlákat tartott fenn, sőt a számlák megnyitására ösztönözte őket. A bank vezérigazgatója, Stuart Gulliver a titkos számlák mellett a múlt héten azért is magyarázkodhatott a brit parlamentben, mert személyesen is érintett az adóelkerülési botrányban. Gulliver ugyanis megutaztatta a fizetésének egy részét Hongkong és Panama között, majd a saját számlájára helyezte el, nyilvánvalóan adóelkerülés céljából.
A Financial Times értesülései szerint a bankár korábban annak ellenére Hongkongot nevezte meg állandó lakhelyének, hogy már 12 éve Nagy-Britanniában lakott. Ennek azért van jelentősége, mert a HSBC-vezetők az úgynevezett dupla lakhely rendszere alapján működő kiskaput használták adóelkerülésre. Dupla munkaszerződést kötöttek, így a brit díjazásuk után Londonban adóztak, míg a külföldi tevékenységük jutalékát offshore cégek beiktatásával vették fel, így dollármilliárdokat vontak ki az adózás alól.
Nagy-Britanniában most többen azt vetik a pénzügyi felügyelet szemére, hogy hiába erősítették meg a válság után, még most sem kellően hatékony ahhoz, hogy fellépjen a globális kartellezés, a rendszerszintű spekuláció és a tömeges adóelkerülés ellen. Sokan azzal érvelnek, hogy az utóbbi években az egyes pénzintézetek csalásai miatt kiszabott büntetések tétele kifejezetten magas volt ugyan, ám a vezetők közül szinte senki sem került börtönbe, gyakorlatilag pénzen váltották meg a szabadságukat. Lapelemzések szerint a visszaélések számának és az elcsalt pénzek értékének emelkedése jelzi, hogy a válság után alig változott valami a nagybankok moráljában, mindössze a trükközési módszereken módosítottak.
A legnagyobb büntetéseket gyakorlatilag most is ugyanazok a nagybankok kapják, amelyek a pénzügyi válságot kirobbantó jelzálogpiaci botrányokban is érintettek. Közülük a Goldman Sachs, a HSBC, a JP Morgan, a Citigroup, a Barclay’s, a Bank of America és a svájci UBS csalásai különösen széles palettán helyezkednek el. A Libor-botrányban becslések szerint legalább 350 ezer milliárd dollárnyi hitel és értékpapír kamatozását meghatározó szintet manipulálták globális hatalmukkal visszaélve. Két évvel ezelőtt az úgynevezett londoni Bálna-botrányban a JP Morgan befektetési részlege nagyjából tízmilliárd dollár veszteséget okozott ügyfeleinek azzal, hogy rendszeresen félrevezette őket. A jelzálog fedezetű értékpapírok miatt eddig a legtöbb bírságot a Bank of America, a JP Morgan, a Citigroup és a Goldman Sachs kapta, pénzmosásért pedig egyebek között a HSBC és a Standard Chartered bankot büntették rekordbírsággal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!