A pénzügyi csalások országa lettünk

A rendszerváltás után ugyan több országban is voltak brókerbotrányok, azonban Magyarország mind közül kiemelkedik.

Más posztszocialista országban is voltak a hazai brókerbotrányokhoz hasonló esetek, de nem ekkora számban és nem évtizedeken keresztül – mondta el legutóbb Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzetnek. És valóban: az elmúlt huszonöt évet végigkísérik a pénzügyi csalások, melyek egyre nagyobb összegekről szóltak.

A rendszerváltás utáni első botrány 1992-ben tört ki, mikor az Ybl Bank vált fizetésképtelenné: a cég vezetői rendszeresen utaltak maguknak kölcsönöket. Az Agrobank volt a következő áldozat: két vezetője a hozzájuk hitelért forduló vállalatok tulajdonrészeit a pénzintézet érdekeltségébe tartozó társaságokra bízták. A Lupis Brókerház pedig olyan állampapírokat árusított, amelyek valójában sosem voltak a tulajdonában.

Ugyan a fenti esetekben börtönbüntetést kaptak az elkövetők, mégis egy sor gyanús eset következett, így a pénzügyi felügyelet számos befektetési szolgáltató tevékenységét függesztette fel. Ezek közül nagy port vert fel a Globex Holding és a London Bróker ügye.

Az ezredforduló után sem úsztuk meg botrányok nélkül: a K&H Bank brókercégének ügye következett, amit a Baumag-, a Jógazda Takarékpénztár-, a Civis Global Brókerház- és a Fortress-fiaskó követett – hogy csak a legnagyobbakat említsük.

A korábbi ügyek mérlege elszomorító: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 1996-tól 14 befektetési társaságnál mintegy 4,345 milliárd forintnyi kártalanítási összeget állapítottak meg, összesen tízezer ügyfél volt érintett.

Az idén nyilvánosságra került ügyekben azonban messze magasabb pénzösszegről van szó: a Buda-Cashnél 100 milliárdos a kár, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél is milliárdos összegről lehet szó, a Quaestornál pedig meghaladja a 150 milliárd forintot.

Ez év február 24-én bombaként robbant a hír: a Magyar Nemzeti Bank felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház Zrt. működési engedélyét. A gyanú szerint a cég valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. Akkor 100 milliárd forintos kárról beszéltek, áprilisban azonban az MNB megállapította, hogy piaci értéken körülbelül 88 milliárd forintnyi értékpapír és 8 milliárd forintnyi készpénz hiánya mutatható ki. A 96 milliárdból 62 milliárd forint a DRB bankcsoportot érinti.

A felügyelet vizsgálata során kiderült: a társaságnál meghamisították a nyilvántartást, és a felügyelet valamint a könyvvizsgálók felé is a valóságtól eltérő adatokat jelentettek éveken át. Az eset után az MNB büntetőfeljelentést tett, azonban az ügy gyanúsítottjai közt nem szerepel a társaság alapítója. Bár Pintér Zoltán 2014-ig a brókercég igazgatósági elnöke és fő tulajdonosa volt, a rendőrség tájékoztatása szerint ellene nem folyik eljárás.

A Buda-Cash ügyben 3-4 ezren kaphatják vissza teljes vagyonukat. A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes értékpapírokból kevesebb van meg ténylegesen, mint amennyi az ügyfelek összesített követelése, így teljes mértékű kártérítés nem várható.

Másfél héttel a Buda-Cash-botrány kirobbanása után újabb magyar szereplő került bajba. Azután, hogy az MNB célvizsgálata súlyos hiányosságokat tárt fel a Hungária Értékpapír Zrt. működésében, a jegybank 2015. március 6-án részlegesen felfüggesztette a befektetési vállalkozás engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki, illetve büntetőfeljelentést tett a nyomozó hatóságnál.

A cég jelentős volumenű értékpapírral nem tudott elszámolni befektetői felé, és a gyanú szerint meghamisította nyilvántartásait és az ügyfeleknek küldött kimutatásokat. Emellett mind a Hungária Értékpapír Zrt.-nél, mind pedig a Quaestor esetében felmerült a gyanú, hogy lehettek olyan VIP-listák, amelyeken jellemzően a tehetősebb ügyfelek szerepeltek. Nekik felajánlották, hogy értékpapírjaikat leányvállalatoknál fialtassák a piaci átlagnál magasabb kamatért.

A cég ügyfelei májustól kezdődően egy éven keresztül nyújthatják be kártalanítási kérelmüket a Befektető-védelmi Alaphoz (Beva).

A Hungária után négy nappal újabb cég került bajba: a következő dominó a Quaestor Értékpapír Zrt. volt. A vállalat tevékenységi engedélyét a jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen, és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt.

Az MNB vizsgálata szerint a Quaestor Financial Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta. A Quaestor ügyében március 11-én nyomozás indult, később a Nemzeti Nyomozó Iroda három személyt őrizetbe vett üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.

A mintegy 40 cégből álló Quaestornál összetett, átláthatatlan irányítási rendszer érvényesült, fiktív ügyfélszámlákkal meghamisították a nyilvántartási rendszert és a jelentéseket, valamint egy nagyméretű kötvényprogram is érintett az ügyben. A Quaestor Értékpapír Zrt. visszaélést követett el a nyilvántartási rendszer meghamisításával, olyan kötvényeket adott el az ügyfeleknek, amelyeket nem keletkeztettek, vagyis nem bocsátottak ki. A brókercég emellett – jellemzően vagyonosabb – ügyfeleket irányított át a gyanú szerint jogosulatlan tevékenységet végző Quaestor Pénzügyi Tanácsadóhoz.

Az ügyfelek kártalanítására azonban sokáig várni kellett: ez csak július 13-án kezdődik meg, amikor a Bevát terhelő kártalanítási részt fizetik ki.