A pénzügyi csalások országa lettünk

A rendszerváltás után ugyan több országban is voltak brókerbotrányok, azonban Magyarország mind közül kiemelkedik.

A felügyelet vizsgálata során kiderült: a társaságnál meghamisították a nyilvántartást, és a felügyelet valamint a könyvvizsgálók felé is a valóságtól eltérő adatokat jelentettek éveken át. Az eset után az MNB büntetőfeljelentést tett, azonban az ügy gyanúsítottjai közt nem szerepel a társaság alapítója. Bár Pintér Zoltán 2014-ig a brókercég igazgatósági elnöke és fő tulajdonosa volt, a rendőrség tájékoztatása szerint ellene nem folyik eljárás.

A Buda-Cash ügyben 3-4 ezren kaphatják vissza teljes vagyonukat. A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes értékpapírokból kevesebb van meg ténylegesen, mint amennyi az ügyfelek összesített követelése, így teljes mértékű kártérítés nem várható.

Másfél héttel a Buda-Cash-botrány kirobbanása után újabb magyar szereplő került bajba. Azután, hogy az MNB célvizsgálata súlyos hiányosságokat tárt fel a Hungária Értékpapír Zrt. működésében, a jegybank 2015. március 6-án részlegesen felfüggesztette a befektetési vállalkozás engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki, illetve büntetőfeljelentést tett a nyomozó hatóságnál.

A cég jelentős volumenű értékpapírral nem tudott elszámolni befektetői felé, és a gyanú szerint meghamisította nyilvántartásait és az ügyfeleknek küldött kimutatásokat. Emellett mind a Hungária Értékpapír Zrt.-nél, mind pedig a Quaestor esetében felmerült a gyanú, hogy lehettek olyan VIP-listák, amelyeken jellemzően a tehetősebb ügyfelek szerepeltek. Nekik felajánlották, hogy értékpapírjaikat leányvállalatoknál fialtassák a piaci átlagnál magasabb kamatért.

A cég ügyfelei májustól kezdődően egy éven keresztül nyújthatják be kártalanítási kérelmüket a Befektető-védelmi Alaphoz (Beva).

A Hungária után négy nappal újabb cég került bajba: a következő dominó a Quaestor Értékpapír Zrt. volt. A vállalat tevékenységi engedélyét a jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen, és felügyeleti biztost rendelt ki céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt.

Az MNB vizsgálata szerint a Quaestor Financial Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta. A Quaestor ügyében március 11-én nyomozás indult, később a Nemzeti Nyomozó Iroda három személyt őrizetbe vett üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.

A mintegy 40 cégből álló Quaestornál összetett, átláthatatlan irányítási rendszer érvényesült, fiktív ügyfélszámlákkal meghamisították a nyilvántartási rendszert és a jelentéseket, valamint egy nagyméretű kötvényprogram is érintett az ügyben. A Quaestor Értékpapír Zrt. visszaélést követett el a nyilvántartási rendszer meghamisításával, olyan kötvényeket adott el az ügyfeleknek, amelyeket nem keletkeztettek, vagyis nem bocsátottak ki. A brókercég emellett – jellemzően vagyonosabb – ügyfeleket irányított át a gyanú szerint jogosulatlan tevékenységet végző Quaestor Pénzügyi Tanácsadóhoz.

Az ügyfelek kártalanítására azonban sokáig várni kellett: ez csak július 13-án kezdődik meg, amikor a Bevát terhelő kártalanítási részt fizetik ki.