Matolcsyék borozót nyitnak a Várban

A jegybank egyik alapítványának épületében nemcsak borozó, de bormúzeum és doktori iskola is működik majd.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azért hozott létre alapítványokat, hogy megújítsa a közgazdasági gondolkodást, ehhez képest a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) Úri utcai ingatlanában, a régi budai városháza épületében borozó, bormúzeum és étterem is lesz – tudta meg a Magyar Narancs. Állítása szerint az ugyancsak a budai Várban található Lónyay–Hatvany-villában pedig lesz még egy étterem és egy művészeti galéria is. A díszvilágításért utóbbi helyszínen a korábban a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. felel majd – írja a lap.

„A nemzet bankjának vagyona közpénz. Ha azt egy saját maga által létrehozott alapítványnak átadja, ellopja, átstrukturálja, befekteti, elosztja vagy akár csak diszponálja, akkor az továbbra is közpénz marad, és még a közvagyon jellegét sem veszíti el” – írta a Magyar Nemzet szerdai vezércikkében Wiedemann Tamás.

2014 decemberében a Magyar Közlönyben az szerepelt, hogy a PADA az Úri utcai ingatlanban „Magyarországon egyedülálló, angol nyelvű, nemzetközi oktatóbázissal és hallgatói körrel rendelkező doktori iskolát kíván üzemeltetni 2016 szeptemberétől”.

Az épületet az MNB 1,85 milliárd forintért vette meg a Magyar Tudományos Akadémiától, majd 2014 februárjában átengedte a PADA-nak, amelynek kuratóriumi elnöke Matolcsy György jegybankelnök. Az ő fizetését most duplázták meg egyébként, ötmillió forintot keres a továbbiakban minden hónapban.

Hogy ez miért érdekes? Mert az Országgyűlés kedden korlátozta az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Ezt Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető meg is indokolta: szerinte onnantól kezdve, hogy az MNB alapítványba helyezte vagyonának egy részét, az már nem közpénz.

„Ha egy állam a tulajdonos, ha a nemzeti bank, ha az újságírók közössége, ha az egyház, bárki magánszemély, az alapítványnak az a lényege, hogy beteszem a pénzt, és onnantól kezdve annak a pénznek a korábbi tulajdonosi viszonya teljes egészében megszűnik minden vonatkozásban”

– részletezte a frakcióvezető az Index videójának tanúsága szerint. Kósa Lajos szerint ha azt feltételezzük, hogy az MNB alapítványai közpénzből működnek, akkor nem lehetnek alapítványok. „Az alapítványi pénz alapítványi pénz. Pont. Semmi más státusa nincsen” – jelentette ki.

Tóth Bertalan MSZP-s képviselő lapunknak adott interjújában elmondta: huszonhat pert indított állami cégek és intézetek ellen, mivel nem kapott információt a működésükről. A posta esetében nyerésre áll, a Magyar Nemzeti Bank alapítványa ellen jogerősen nyert is, amire válaszul a kormány megváltoztatta a postáról és a jegybankról szóló törvényt.

A Magyar Narancs által Budapest Főváros Kormányhivatalától kikért építési engedélyekből és egyéb dokumentumokból derült ki, hogy a pincében és a földszinten borozót, bormúzeumot, éttermet és bemutatótermeket nyitnak majd, míg az igazgatási és oktatási funkciók az emeletre és a tetőtérbe kerülnek.

A PADA Lónyay–Hatvany-villája is érdekes, ugyanis az épület „oktatási és rendezvényközpontként” működne, így elvileg szakmai könyvtár és magas szintű közgazdászképzés is lesz benne. A lap birtokába került dokumentumok szerint a PADA az épület korábbi tulajdonosa, a Budapanoráma Kft. terveit valósítja meg, így kerül bele művészeti galéria és étterem. A „VILLA Művészeti Galéria és Étterem” néven futó projektben az első emeleten működik majd az étterem, míg a földszinten, a második és a harmadik emeleten kiállítóterek lesznek.

További érdekesség, hogy a villaépület díszvilágításának kialakítását az az Elios Innovatív Energetikai Zrt. végzi, amelynek résztulajdonosa korábban Tiborcz István volt, aki történetesen a miniszterelnök veje.

Az Eliosszal kapcsolatban novemberben több uniós vizsgálat is indult, de még ezt megelőzően, áprilisban adta el tulajdonrészét Tiborcz István. Júniusban a Direkt36 derítette ki, hogy az Elios Innovatív Zrt. jókora ártöbblettel dolgozott. A vastagon fogó ceruza nyomán az érintett önkormányzatok olykor tíz- vagy százmilliós többletkiadást is vállaltak. Ráadásul az utóbbi időben sorra derülnek ki az Elios-lámpákról, hogy nem adnak elég fényt, ezért balesetveszélyes miattuk az éjszakai közlekedés több magyar városban is. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen a NAV és a Fővárosi Főügyészség az eliosos lámpák dunaújvárosi ügyében.

A Magyar Narancs azt is megtudta, hogy az Úri utcában található egykori városháza építési munkálatait a Mészáros Lőrinchez közel állónak mondott Magyar Építő Zrt. végzi.

Orbán Viktor egyébként tavaly májusban egy LMP-s azonnali kérdésre válaszolva kijelentette a parlamentben: senki nem élvezhet előnyt és nem szenvedhet el hátrányt sem kapcsolatai, sem származása, sem politikai nézetei miatt.