Nem lesz leépítés a magasabb minimálbér miatt

A munkavállalói képviseletek egyre több vállalatnál állapodnak meg a bérekről sikeresen. A vállalkozásoknak nincs könnyű dolguk, mivel a jelentős garantált bérminimum-emelés miatt a legtöbb munkavállaló keresetét emelniük kell a bérfeszültségek elkerülése érdekében. A minimálbérek hatására sehol sem várhatók elbocsátások, a létszám­hiány viszont nem mindennapi kihívást jelent.

2020.09.11. Budapest Elővárosi vasútfejlesztés a MÁV-nál. Vasút vonat a Nyugati pályaudvaron képen: Rizsavi Tamás vonatvezető Fotó: Kurucz Árpád KÁ Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Folyamatban vannak, sőt sok vállalatnál már le is zárultak a 2022-es bérekről szóló tárgyalások. A szakszervezetek a Magyar Nemzet megkeresésére általánosságban arról számoltak be, hogy a vállalati szféra legtöbb szereplője rendkívül nyitottan áll hozzá a fizetésemelésekhez. Érzékelhető tehát az ismét megjelenő, sőt a járvány előttinél is fokozottabb munkaerő­hiány: a vállalkozások versenyképességi szempontnak tekintik a bérfelzárkóztatást. 

A betöltetlen álláshelyek sok ágazatban már meg is haladják a járvány előtti szintet. Az általános munkaerőhiány mellett komoly gondot okoznak a megbetegedések. Elsősorban nem a koronavírus-járvány esetszámai okozzák a munkavállalók kiesését, hanem a régóta jól ismert téli szezonális vírusok és megbetegedések.

A Magyar Nemzet kérdésére a szakszervezetek rámutattak, 

a pandémia hatására mind a munkáltatók, mind a munkavállalók óvatosabbak. Míg a járvány előtt sokan náthásan, enyhébb tünetekkel, de betegen is dolgoztak, addig a mai helyzetben ezt nem tehetik meg. 

Erre a foglalkoztatottak és a vezetők is kiemelten figyelnek: akinek a legenyhébb, fertőzésre utaló tünetei vannak, azoknak akkor is otthon kell maradniuk, ha teszttel igazolják, nem a Covid–19 betegségben szenvednek.

A munkaerőgondok mellett több cégnél a garantált bérminimum jelentős, csaknem húszszázalékos emelése is kihívást jelent. Ennek oka a bértorlódás: a tavalyi összeg, vagyis bruttó 219 ezer forint, és az idei bérminimum összege, azaz 260 ezer forint között, és a némileg e fölött keresők fizetését is emelni kell a feszültségek és a felmondások elkerülése érdekében. 

A tapasztalatok szerint a bértorlódás kezelése a legtöbb munkahelyen megnyugtatóan zárulhat. Kis számban, de vannak rossz tapasztalatok is. Egyes cégeknél a munkavállalók azt kifogásolják, hogy a bruttó fizetésük a bérminimum emelése miatt már nem haladja meg ezt az összeget, az új bérajánlat pedig legfeljebb egy-két ezer forinttal haladja meg a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bért. 

Kedvező, hogy a cégek nem gondolkoznak elbocsátásokon. Ahol a béremelés jelentős terhet jelent, ott elsősorban a beruházások elhalasztásával vagy fokozatos, nem jelentős áremelésekkel próbálják kigazdálkodni.

Összességében kedvezően alakulnak az idei bértárgyalások, a versenyképes vállalkozásoknál és a nagyobb cégeknél gond nélkül sikerül megállapodni a legalább tizenhárom, de akár jóval húsz százalékot meghaladó béremelésekről. A szakszervezetek elsődleges célja az alapbérek emelése. A jelentősebb jövedelememelkedést ugyanakkor részben a béren kívüli juttatásokkal oldják meg a cégek, de a juttatási csomagot a munkavállalók igényeihez igazítják. Az érdekképviseletek megerősítették: nem ritka a húsz százalékot meghaladó keresetemelés sem.

A járvány előtti éveknél kisebb számban, de több cégnél is a tavaly megkötött, többéves bérmegállapodás alapján változnak a keresetek. Idetartozik például a kecskeméti Mercedes vagy a győri Audi.

Legalább negyvenezer forint a MÁV–Volánnál 

Lezárultak a bértárgyalások a MÁV–Volán-csoportnál tegnap. A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete közösségi oldalán arról tájékoztatott, hogy csoportszinten minden munkavállaló tízszázalékos, de legalább negyvenezer forintos alapbéremelésben részesül, ehhez jönnek a bónuszok és egyéb juttatások. A MÁV-Volán közleményében felidézte: a bérminimumok emelése és a bértorlódások kezelése eredményeként csaknem 43 ezer munkavállaló részesül a tíz százalék alanyi jogú béremelést meghaladó mértékű bérfejlesztésben, ami mintegy 12 milliárd forint többletet jelent. A szükséges forrásokat a munkáltatói járulékterhek csökkentéséből származó vállalati megtakarítások fedezi a cégcsoport.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)