A Magyar Nemzet kérdésére a szakszervezetek rámutattak,
a pandémia hatására mind a munkáltatók, mind a munkavállalók óvatosabbak. Míg a járvány előtt sokan náthásan, enyhébb tünetekkel, de betegen is dolgoztak, addig a mai helyzetben ezt nem tehetik meg.
Erre a foglalkoztatottak és a vezetők is kiemelten figyelnek: akinek a legenyhébb, fertőzésre utaló tünetei vannak, azoknak akkor is otthon kell maradniuk, ha teszttel igazolják, nem a Covid–19 betegségben szenvednek.
A munkaerőgondok mellett több cégnél a garantált bérminimum jelentős, csaknem húszszázalékos emelése is kihívást jelent. Ennek oka a bértorlódás: a tavalyi összeg, vagyis bruttó 219 ezer forint, és az idei bérminimum összege, azaz 260 ezer forint között, és a némileg e fölött keresők fizetését is emelni kell a feszültségek és a felmondások elkerülése érdekében.
A tapasztalatok szerint a bértorlódás kezelése a legtöbb munkahelyen megnyugtatóan zárulhat. Kis számban, de vannak rossz tapasztalatok is. Egyes cégeknél a munkavállalók azt kifogásolják, hogy a bruttó fizetésük a bérminimum emelése miatt már nem haladja meg ezt az összeget, az új bérajánlat pedig legfeljebb egy-két ezer forinttal haladja meg a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bért.
Kedvező, hogy a cégek nem gondolkoznak elbocsátásokon. Ahol a béremelés jelentős terhet jelent, ott elsősorban a beruházások elhalasztásával vagy fokozatos, nem jelentős áremelésekkel próbálják kigazdálkodni.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!