Az Oroszország elleni szankciók bevezetése az európai kínálat szűküléséhez vezetett, amely összességében az árak emelkedése irányába hatott – mondta el lapunk megkeresésére Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Emlékeztetett, az unió 2022-ben több lépésben vezetett be korlátozásokat az Oroszországból származó kőolajra. Az első intézkedés december 5-én lépett hatályba a tengeri úton szállított orosz kőolajra, de a szállítási tilalom nem vonatkozott a csővezetékes szállításokra, három ország pedig mentességeket kapott földrajzi helyzete és az infrastrukturális adottságai miatt. Magyarország, Szlovákia és Csehország 2024 végéig mentesülhet az orosz olajembargó alól, vagyis a Barátság kőolajvezetéken keresztül továbbra is érkezhet a nyersanyag.
Február 5-től újabb szankció lépett életbe, ami már megtiltja az orosz kőolajból készített termékek, például a gázolaj kereskedelmét is. A régiós országok kormányai ez esetben is elérték, hogy 2023. február 5-e után is tudjon kőolajtermékeket értékesíteni a százhalombattai és a pozsonyi finomító a szomszédos országokba. A pozsonyi finomítóban nagyjából harminc százalékig tudják felvinni a tengeri beszállítású nem orosz kőolaj feldolgozási arányát, eközben a százhalombattai finomítóban már jelenleg is ezen a szinten áll a bekeverési arány. Az elmúlt napokban a magyar és a szlovák külügyminiszter tárgyalásokat folytatott, ahol a mentesség következő év végéig történő meghosszabbításának kérdése is felmerült. A Mol-csoport óriási, százmillió eurós beruházásokba kezdett, hogy a pozsonyi finomítója képessé váljon más forrásból származó kőolaj feldolgozására is, de a munkálatokhoz még egy évre van szükség. A dunai finomítóban is zajlanak a fejlesztések.
A szankciók megkerülése, vagyis harmadik, közvetítő állam közbeiktatása szintén az árak emelkedése irányába mutat – világított rá az elemző, hozzátéve, hogy ugyanakkor több, más piacot érintő hatás is mozgatja a kőolaj világpiaci árát. Az előrejelzések alapján 2023-ban a kőolaj világpiaci ára az előző időszaknál nagyobb stabilitást mutathat, elsősorban a piac alkalmazkodásának következtében. A világpiaci árak legalább részleges begyűrűzése alól hazánk sem lehet kivétel, mivel az európai piacok összekapcsolódnak.
A földgáz esetében összetettebb a helyzet – ismertette Németh Viktória. 2022-ben Európa harmadik legnagyobb LNG-beszállítója Oroszország volt. Ugyanakkor a 2023-as kilátások bizonytalanok, az EU 2027-ig meg akarja szüntetni az Oroszországból származó földgázimportot. Az LNG árazása során több modellt is használnak, általában a kőolajhoz, de esetlenként más energiahordozókhoz is kapcsolják annak árát. A tőzsdei árfolyamok mellett az LNG minősége is megjelenik az árban. Németh Viktória szerint érdemesebb ezért inkább a vezetékes földgáz árával összevetni, amelynél különböző becslések szerint 30, de akár 50 százalékkal is drágább lehet az LNG.
2023-ban összességében 57 milliárd köbméter földgáz hiányozhat az Európai Unió földgázszükségletéből, amelyből az eddigi intézkedések mintegy 30 milliárd köbmétert tudtak pótolni. Ugyanakkor a Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint a gázpiacon várható kereslet-kínálati súrlódások miatt szükség lesz az energiahatékonyság növelésére és az energiafelhasználás további módozataira, irányaira, így például a megújuló energia további terjedése mellett a nukleáris kapacitások használatának kibővítésére.
A következő években mind Európában, mind a nemzetközi piacon az LNG felértékelődése és térhódítása várható. Ilyen módon rugalmasabbá és diverzifikáltabbá válhat a földgáz piaca. Ugyanakkor a földrajzi adottságok (tengeri kikötőtőtől való elzártság) és az exportáló országok kapacitáskorlátai miatt ez az átalakulás nem válthatja ki teljes egészében a vezetékes gázt.
Az év előrehaladtával a gázszükséglet emelkedhet, ami ismét a kereslet fokozódásához és az árak emelkedéséhez vezethet. Mindazonáltal az elemzők nem várnak a 2022-höz hasonló szintű kiugrást az árakban, a piac fokozatosan alkalmazkodik az új helyzethez.
