Május végéig megszülethet a döntés az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) a reformjáról, vagyis a mezőgazdaság támogatáselosztása több év után ismét változás előtt áll. Az uniós döntéshozók arra készülnek, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács május 27–28-án megrendezett csúcstalálkozóján a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament számára is elfogadható dokumentum kerül az asztalra.
Legutóbb április végén egyeztettek az uniós miniszterek a következő éveket meghatározó, jelentős változásokat tartalmazó agrárreformról. Az utolsó időkig komoly vita volt az új irányokat is kijelölő fenntarthatósági követelményekről.
A tagállamok többsége, így hazánk is rugalmas rendszert szeretne, elismerve a környezeti célokat.
Az Európai Bizottság a gazdák jövedelmezőségét is komolyan befolyásoló zöldcélokat fogalmazott meg, ám Brüsszel ezekből az elvárásokból várhatóan enged a tagállamok nyomására.
Új feltételek
A reformcsomag egyik legfontosabb új eleme a stratégiai tervezés a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési támogatások, vagyis az egyes és a kettes pillér felhasználásánál. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak kell megtervezniük azokat az úgynevezett környezeti, ökoszisztéma-elemeket is tartalmazó stratégiákat, amelyekkel egyaránt szolgálják a fejlődést és az Európai Unió hosszú távú klímastratégiáit.
Ezeknek a programoknak az uniós szintű jóváhagyása és végrehajtása feltétele lesz a támogatások kifizetésének.
Fontos, hogy a legutóbbi egyeztetéseken arról volt szó: 2023-ban és 2024-ben átmeneti, úgynevezett tanulási évek jönnének, az ökoszisztéma-elemekre kötelezően elkülönítendő támogatási arány így fokozatosan emelkedne.
Az egyezség egyik legfontosabb kompromisszuma lehet, hogy a támogatások kifizetésének a feltételeként szabott elvárások teljesítéséről évente jelentést kell készíteniük a tagállamoknak, így lehetőség lenne a hatások teljesítményalapú felülvizsgálatára.

Fotó: AFP
A KAP reformjának a célja, hogy az uniós támogatások felhasználása hatékonyabb legyen, és a gazdálkodók csak abban az esetben jussanak hozzá, ha előtérbe helyezik a környezeti és ökológiai szempontokat, és fenntartható élelmiszer-termelésre váltanak.
Az európai gazdálkodók ugyanakkor egyre csalódottabbak, mivel úgy vélik, a politikusok zöldambíciói komolyan veszélyeztetik versenyképességüket és megélhetésüket.
A tagállamok eddig a legtöbbször a gazdák mellé álltak.