Későbbi nagy slágerek suttogva és kiabálva
Szokatlanul sok, tizennégy szám szerepelt Kovács Kati első nagylemezén, amelynek egyik célja az volt, hogy bemutassa az énekesnő hangjának sokszínűségét.
Bencsik Sándor és Cserháti István azért hagyták el anyazenekarukat, hogy „fekete bárányokból” aranylemezes rockzenészek legyenek.
Az Illés–Metro–Omega „szentháromságból” a Metro viszonyult a legsimulékonyabban a Kádár-rendszerhez, ők voltak az ügyeletes szép- és jófiúk.
A korabeli beatdzsungelben minden mindennel összefügg, Bálint Csaba pedig ebben az őserdőben vágott rendet nagy sikerrel a Beatinterjúk II.-ben.
Nem gondolnánk, hogy ennek a szelíd nevű és hangszerelésű countryzenekarnak még a hanyatló Kádár-rendszerben is meg kellett küzdenie azért, hogy ebben a tematikában lemezt készíthessen.
Annyiból mindenképpen dicséretes volt a könnyűzenészek 1985-ös összefogása, hogy megmutatták, a bajban lehet rájuk számítani.
Éppen harmincöt éve rendezték meg a Budapest Sportcsarnokban (BS) az Élő segély Afrikáért elnevezésű nagyszabású koncertet mintegy kétszáz zenész részvételével.
Ahogy a rockzenészek, úgy a popzene slágeresebb vonala is többször nyúlt a karácsonyi témához. A rendszerváltás után már jóval könnyebben tudtak alkotni ebben a témában is a zeneművészek.
A Kádár-rendszer kultúrpolitikájának enyhülése a nyolcvanas évek közepétől abban is tetten érhető volt, hogy néhány vallási tematikájú művészeti alkotást is engedtek megjelenni.
A pop-rock zene szép számmal örvendeztette meg a hallgatókat olyan dalokkal, amelyek közvetlenül megérintették a szívüket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.