A nagyváradi sportpavillon örömünnepe
Két évvel az első újkori nyári olimpia megrendezése után, 1898-ban indult útjára ez a különösen ritka „sportos” képeslap.
Hazánk közúti érhálózatának egyik fontos ipari műalkotása köszön vissza ezen az 1917-es képeslapon.
Mai magyarországi mércével nem egyszerű felfogni azt, hogy mit is jelent, ha egy állam saját aranybányákkal rendelkezik.
A fiumei magyar jelenlét nem holmi mese, mint azt sokan szeretnék elfeledtetni, bagatellizálni.
Teljes valójában még a mi Balatonunkat sem hagyták volna meg nekünk az első világháború után a rablóállamok.
És most mi mélázhatunk egy nagyot azon, hogy Trianon óta Magyarországnak már nincsen egy sóbányája sem.
Lám, gyanús módon ismét földdel lett egyenlővé a magyar múlt egy nagyváradi darabkája.
Képzeljék el azt, hogy nincs Trianon, s előtte Gyulafehérváron sem gyűlnek össze a nagy területrablás bukaresti hátszelű előkészítői.
Mi mással kezdődhetne sorozatunk, mint egy csoda szép régi képeslappal a nemzet fővárosáról.
A Magyar Nemzet sorozatának gerincét Balázs D. Attila író, újságíró kuriózumokkal teli régi magyar képeslapgyűjteménye adja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.