Nem innál valamit?
Délelőtt tizenegy órakor lépett be a paplak ajtaján Rezeda Kázmér, s tizenegy óra nulla egy perckor felhajtott egy pálinkát. Nulla kettőkor még egyet, mert a tisztesség…
Napjainkban talán csak egyetlen tollforgató közelíti meg a Krúdy-féle gasztronómiai magaslatokat.

Nagyon hosszú idő telt már el azóta, hogy Rezeda Kázmér utoljára Erdélyben járt, s nehezen viselte ezt a hosszú időt, kétszeresen is.

Rezeda Kázmér egyre többször találkozott a „sparhelt”-féle, kifejezetten opportunista változattal.

Mi a régi világ gyermekei vagyunk, zsigereinkben hordozzuk a régi világ kulturális szövedékét.

Itáliában a kosztolás ünnepi elfoglaltság, ezért aztán a „taljánok” gyakorlatilag egész életükben az életüket ünneplik.

Rezeda Kázmér mindig is tudta, hogy muszáj lenniük megmagyarázhatatlan dolgoknak. Mint például az operett.

Nagymamájának ötletei kivétel nélkül arra irányultak, hogy a maradékot ne kelljen kidobni.

Mutassatok egy, csak egyetlenegy embert, aki mustár nélkül eszi ezeket!

Az eretnekek elszántságával és büszkeségével kijelentem: ropiból a nógrádi ropogós a csúcs!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.