Rezeda Kázmér vegán próbatétele
A jó tót atyafiak tudnak valamit az élet legbelsejéből.
Rezeda Kázmér a születésnapját ünnepli.

Rezeda Kázmér szerette a tort. Szerette a hajnalt olyankor, az ébredés hangjait.

Krúdy prózája az örökkévalóság ígérete, illúziója. A boldog békeidők örökkévalóságáé. S azokba a boldog békeidőkbe még az első világháború is belefért.

Vannak azok a borok, amelyek úgy tesznek, mintha ösztönlények lennének, ám nagyon is okosak.

Kifli és zsemlye: a péksütemények alfája és ómegája. Rezeda Kázmér felnővén is nagy tisztelettel közeledett a kiflihez.

Rezeda Kázmér minden újévkor a tévé előtt kuporogva, nagymama forró teáját szürcsölgetve nézte a Neujahrskonzertet, ott táncoltak most, s Rezeda Kázmér szemébe könny szökött.

Rezeda Kázmér megnyugvással vette tudomásul, hogy az étlap mindössze egy oldal, két hasáb. És ez jó.

A gombászás lényegesen prózaibb elfoglaltság, mint a szívcsakrászás, viszont sokkal finomabb vacsorával kecsegtet, többnyire.

A savanyák valamiképpen részei az örökkévalóságnak: a konyhában üvegbe zárják a nyarat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.