Októberi magánysóska a Balaton partján
Rezeda Kázmér szerette a sóskát, nagyon, és a sóska s annak szeretete fölöttébb magányos műfaj.
A vadászat után kellemes meglepetés érte a sokat látott főhőst, nem máshol, mint a vacsoraasztalnál.

Kezdetben úgy volt, hogy a balatoni strandokon összegyűlt nyáron úgy hat-hét millió ember.

Elmondott az idős hölgy mindent, amit az idős hölgyek el szoktak mondani, és Kázmér türelemmel, szeretettel hallgatta.

Rezeda Kázmér elment Tusványosra, hogy megvitassa a világ dolgait azokkal, akikkel szerette megvitatni a világ dolgait.

A kis Rezeda Kázmér számára teljesen nyilvánvaló volt, hogy bizonyos kor után mindenki megbolondul.

A Krautvurst nem káposztás kolbász és nem is káposztás hurka, hanem egyedi, ismételhetetlen sváb csoda.

Hamarosan céklatatárt fognak főzni itten, meg kacsamájpástétomot, továbbá Aranybástya-cevichét is … Rezeda Kázmér ezeket találta az étlapon előétel gyanánt.

Isten útjai kifürkészhetetlenek.

„Rezeda Kázmér ment, mert menni kell dolgozni, a redakcióban nem áll meg az élet, le kell adni az új kéziratot.”

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.