Az energiaárak változását jelentősen befolyásolta az orosz–ukrán háború, amely közel egy éve, 2022. február 24-én vette kezdetét.
Az Ukrajna ellen indított támadást az Európai Unió nem hagyta következmények nélkül, így Brüsszel az Oroszország elleni szankciók bevezetéséről döntött. Az EU szankciós politikájának hatására az egekbe szöktek az energiaárak, kialakítva egy globális energiaválságot.
Az EU az eddigi szankciókkal sem ért el semmit, a háború továbbra is tart, az orosz gazdaság ismét növekszik, ráadásul tavaly rekordbevételeket értek el az energiaexportból. Brüsszel továbbra is kitart a szankciók mellett, folyamatosan rákényszerítve akaratát a kisebb országokra, akiket nem tart egyenlő partnernek. Az Európai Uniót az sem érdekli, hogy a magyarok 97 százaléka nem ért egyet a szankciók bevezetésével.

Az atomerőművek működését is veszélyeztetné a tizedik szankciós csomag
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Hortay Olivér, a Századvég szakértője közösségi oldalán ismertette egy videóban, hogy élesedik a vita az Európai Unió tervezett tizedik szankciós csomagjával kapcsolatban.
Az Európai Parlament teljes körű és azonnali embargót sürget valamennyi orosz fosszilis energiahordozóra. Tehát megszüntetné az atomerőművek működéséhez szükséges fűtőelemek szállítását, megtiltaná a nukleáris együttműködéseket és felfüggesztenék az Északi Áramlat gázvezetéket is.
Paks mellett sok más európai atomerőmű működését nehezítenék meg, emellett drámai mértékben emelkedne az elektromos energia ára is.
Hortay Olivér felidézte, hogy az Európai Unió tavaly augusztus óta teljeskörűen tiltja az orosz szilárd tüzelőanyagok importját. A kőolajra vonatkozó embargó december óta hatályban van és február 5-én kiegészült az olajtermékekkel is. Mentességet csak azok az országok kaptak, akik műszaki okokból nem tudják más forrásból helyettesíteni az orosz beszerzést.
Az európai gázpiacon még úgy is harmincmilliárd köbméteres hiány várható, ha feltételezzük, hogy a jelenlegi orosz beszállítások nem csökkennek – tette hozzá.