Az energiaárak változását jelentősen befolyásolta az orosz–ukrán háború, amely közel egy éve, 2022. február 24-én vette kezdetét.
Az Ukrajna ellen indított támadást az Európai Unió nem hagyta következmények nélkül, így Brüsszel az Oroszország elleni szankciók bevezetéséről döntött. Az EU szankciós politikájának hatására az egekbe szöktek az energiaárak, kialakítva egy globális energiaválságot.
Az EU az eddigi szankciókkal sem ért el semmit, a háború továbbra is tart, az orosz gazdaság ismét növekszik, ráadásul tavaly rekordbevételeket értek el az energiaexportból. Brüsszel továbbra is kitart a szankciók mellett, folyamatosan rákényszerítve akaratát a kisebb országokra, akiket nem tart egyenlő partnernek. Az Európai Uniót az sem érdekli, hogy a magyarok 97 százaléka nem ért egyet a szankciók bevezetésével.
Az atomerőművek működését is veszélyeztetné a tizedik szankciós csomag
Ahogy korábban beszámoltunk róla, Hortay Olivér, a Századvég szakértője közösségi oldalán ismertette egy videóban, hogy élesedik a vita az Európai Unió tervezett tizedik szankciós csomagjával kapcsolatban.
Az Európai Parlament teljes körű és azonnali embargót sürget valamennyi orosz fosszilis energiahordozóra. Tehát megszüntetné az atomerőművek működéséhez szükséges fűtőelemek szállítását, megtiltaná a nukleáris együttműködéseket és felfüggesztenék az Északi Áramlat gázvezetéket is.
Paks mellett sok más európai atomerőmű működését nehezítenék meg, emellett drámai mértékben emelkedne az elektromos energia ára is.
Hortay Olivér felidézte, hogy az Európai Unió tavaly augusztus óta teljeskörűen tiltja az orosz szilárd tüzelőanyagok importját. A kőolajra vonatkozó embargó december óta hatályban van és február 5-én kiegészült az olajtermékekkel is. Mentességet csak azok az országok kaptak, akik műszaki okokból nem tudják más forrásból helyettesíteni az orosz beszerzést.
Az európai gázpiacon még úgy is harmincmilliárd köbméteres hiány várható, ha feltételezzük, hogy a jelenlegi orosz beszállítások nem csökkennek – tette hozzá.
A szakember szerint a nukleáris szektort érintő javaslat elrugaszkodott a valóságtól.
Az atomenergia azért nem került be az EU és az USA szankciós csomagjaiba, mert annak katasztrofális következményei lennének az áramellátásra.
Számos nyugati erőmű orosz fűtőelemeket használ, amelyek egyes létesítmények esetében csak több év alatt, másoknál egyáltalán nem helyettesíthetők.
Hortay szerint a legabszurdabb az Északi Áramlat gázvezetékek felfüggesztésére vonatkozó javaslat. Az elemző felidézte, hogy négy vezetékből három ősszel felrobbant, a negyediket pedig engedély hiányában üzembe sem helyezték, azokon tehát jó ideje egyetlen molekula gáz sem szállítható. A szakember nem érti, hogy nem tűnt fel a állásfoglalást támogató képviselőknek, hogy nincs mit felfüggeszteni.
Az elhibázott szankciók Magyarország számára is súlyos következményekkel járnak. Az Origó felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy a háború és az elhibázott szankciók több ezermilliárdos veszteséget okoznak Magyarországnak. A szankciók negatív hatásairól a Makronóm Intézet részleteket is megosztott.
A lap hozzátette, hogy a szankciók Magyarországot elsősorban az energiaáron keresztül érintik, hiszen nincs elegendő hazai földgáz és kőolaj, amely ki tudja elégíteni a keresletet, vagyis a világpiaci folyamatoknak vagyunk kiszolgáltatva. Szintén hátrány, hogy nem rendelkezünk tengerrel, így a csővezetékekre vagyunk utalva. Az elhibázott brüsszeli intézkedések árát pedig a magyar embereknek kell megfizetniük.
A Makronóm megállapította, hogy
a magyar gazdaság várható növekedési üteme jelentősen lassult a háborút és az elhibázott szankciók bevezetését megelőzően várthoz képest.
A háborús szankciók nem működnek
A szankciók ellenére Oroszország tovább gazdagodott. Január közepén Vlagyimir Putyin már arról beszélt, hogy az orosz gazdaság helyzete stabil, és idén már újra növekedhet a GDP. Ezt az információt, az egyik legnagyobb orosz független újság, a Meduza is megerősítette – írja az Origó.
A cikkben hozzátették, hogy az orosz költségvetés tavaly 35 milliárd dollárt keresett Brüsszel oroszellenes szankcióin, miközben az európai polgárok jelentős része rosszabbul él, mint a szankciók bevezetése előtt.
Európa nem hajlandó megvásárolni az olcsó, csővezetéken keresztül szállítható orosz gázt, inkább cseppfolyósított gázt vásárol négyszeres áron. Mindeközben Oroszország új piacokat talált, és többek között Indiának, Kínának és Pakisztánnak értékesít elképesztő mennyiségben.
Az EU-t az sem zavarja, hogy a tagállamai között egyre többen elutasítják, nem értenek egyet ezekkel az abszurd brüsszeli döntésekkel. Magyarországon az emberek 97 százaléka utasítja el a szankciókat.
A kormány folyamatosan harcol a brüsszeli szankciók ellen, és azért, hogy továbbra is megvédhessék a magyar emberek érdekeit.
Borítókép: Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán kormány és az Európai Bizottság kijevi ülésén 2023. február 2-án (Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)
Orosz–ukrán háború 
