Johnson szerint a dróntámadás nem okozott jelentősebb fizikai károkat, azonban a pszichológiai hatása, Oroszország felpezsdítése érezhető lesz. Hozzátette:
noha voltak, akik úgy látták, hogy a támadás majd gyengének állítja be Moszkvát, az valójában dühösebbé tette az oroszokat és megtorlást követelnek Ukrajna ellen.
„Úgy gondolom, hogy ez az akció sok szempontból visszafelé sült el, egy kétségbeesett kísérlet volt a nagyobb eszkaláció kiprovokálására és az Egyesült Államok mélyebb bevonására a konfliktusba” – tette hozzá. Kijev ugyanakkor nem ismerte el, hogy ő a felelős a támadásért.
Johnson szerint Washington helyesen jár el hogy megpróbálja megakadályozni az eszkalációt, miután felismerte, hogy kicsúszott az irányítás a kezéből.
Korábban az is felmerült – sőt ennek lehetőségét még nem vetették el a szakértők –, hogy a Kreml elleni támadás valójában egy „hamis zászlós” (false flag) művelet volt, amelyet Moszkva azért indított, hogy ezzel tovább eszkalálja a háborút és támogatókat nyerjen meg az országon belül a konfliktus fokozására.
Az persze továbbra is kérdéses, hogy milyen drón tudott volna átjutni a Vörös téren felállított elektronikus rendszereket zavaró berendezések hálóján, illetvem ha a drónok Ukrajnából jöttek, akkor miért nem detektálták azokat már a határon. Ha azonban Moszkvából irányították azokat, akkor az orosz elhárítás miért nem figyelt fel egy csapat különleges kiképzésen átesett katona jelenlétére?
Mindenesetre a volt CIA tiszt mellett a brit védelmi minisztérium is egyre valószínűbbnek tartja, hogy Ukrajna vagy legalábbis ukrán szélsőségesek állhatnak a dróntámadás mögött.
Mint a brit védelmi minisztérium mai hírszerzőjelentésében fogalmaz: „A Kreml elleni UAV-csapás időzítése néhány nappal a győzelem napja előtt azt mutatja, hogy Oroszország egyre sebezhetőbb az ilyen támadásokkal szemben, és szinte bizonyosan arra késztette az orosz vezetést, hogy megnövelje a fenyegetettségi szintet.”
Mások mellett például Shashank Joshi, a The Economist angol magazin védelempolitikai szerkesztője szerint is nehéz megmondani, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a csapás ellenséges volt.
A Global Times kínai állami lap elemzőkre hivatkozva azt fejtegette, hogy a dróntámadás átlépett egy vörös vonalat, mivel Moszkva eddig nem támadta az ukrán bürokrácia intézményeit. A lap szerint így a következő nagy kérdés az, hogy Oroszország felhasználja-e az incidenst arra, hogy az ukrán kormányzati épületeket vegye célba.
Orosz–ukrán háború 
