A migrációs válság kirobbanása óta a Földközi-tenger mediterrán térségében számos nem kormányzati szervezet (NGO) segíti az illegális migrációt Európába, elsősorban a tengeri mentési műveleteken keresztül. Olyan szervezetek, mint az SOS Méditerranée, a Sea-Watch, a Proactiva Open Arms és a Médecins Sans Frontières (Orvosok Határok Nélkül) aktívan részt vettek a menekültek és migránsok kimentésében, akik a tengeren életveszélyes körülmények között próbáltak Európába jutni.
A középmediterrán térség vesztett a népszerűségéből a migráció kapcsán, itt látható némi visszaesés a Frontex adatai szerint, ám még mindig ez a leginkább használt migrációs útvonal, mondta lapunknak Párducz Árpád a Migrációkutató Intézet kutatója.
Ezzel szemben a nyugat-afrikai és a keletmediterrán útvonal – ami a Földközi-tenger környékén vezet – megerősödött, és az a forgalom, ami előtte a balkáni és a középmediterrán útvonalon realizálódott, átterelődött ezekre a migrációs útvonalakra, hiszen itt kisebb ellenállásra számíthatnak.
– tette hozzá a szakértő.
Ezek az NGO-k maguk által megfogalmazott feladata, hogy a túlzsúfolt csónakokból kimentsék a migránsokat, és biztonságos partokra szállítsák őket. A szervezetek tevékenysége nagy vitát váltott ki, mivel a kritikusok szerint az illegális migráció ösztönzését jelenti, míg a támogatóik az emberéletek megmentésének szükségességét hangsúlyozzák.
Párducz Árpád arról is beszélt, hogy a Giorgia Meloni vezette olasz kormány a különböző NGO-k kapcsán megfogalmazott egy olyan új irányelvet, amelynek alapján az ezen szervezetek által működtetett hajók egyszerre csak egy küldetést teljesíthetnek, tehát nem vehetnek a fedélzetükre több száz embert.
Ezzel már a hajóknak a működését is veszélyeztetnék, illetve a mentés előtt értesíteniük kell az olasz hatóságokat, és csak a hatóságok által meghatározott kikötőkben köthetnek ki.
A korábbi gyakorlat az volt, hogy a legközelebbi kikötőbe – ami rendszerint ezen NGO-k szerint bármely olasz kikötő lehetett – szállították ezeket az irreguláris migránsokat, hangsúlyozta a szakértő. Ott aztán az olasz hatóságok gondja és feladata volt a menedékkérelmek elbírálása és a visszaküldés kérdése is.
A kitoloncolás nem eléggé hatékony
Lapunk korábban idézte Helena Dallit, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosát, aki szerint az unióban jogellenesen tartózkodók hatékony visszaküldésére van szükség. Dalli szerint a visszaküldési rendszer hatékonyságának növelése nem jelenti az alapvető emberi jogok és méltóság semmibevételét. Az uniós biztos külön kiemelte, hogy a Földközi-tenger középső medencéjében és a Nyugat-Balkánon tapasztalt migrációs útvonalak jelentős visszaszorítását sikerült elérni.
Az Európai Unió egész területén tavaly 484 ezer kitoloncolási határozatot adtak ki és ennek mindössze húsz százalékát sikerült végrehajtani, hívta fel a figyelmet Párducz Árpád.
– Az európai migrációs politikában tehát nem beszélhetünk sikerről, hangsúlyozta a szakértő.
Migránshajók
Az illegális migránsokat mentő NGO-k megjelenése a Földközi-tengeren 2013-hoz köthető, amikor Lampedusa partjainál elsüllyedt egy migránsokat szállító hajó és akkor 360-an vesztették életüket.
– Az olasz kormány akkor indította el a Mi tengerünk műveletet, melynek a célja az volt, hogy csökkentse az országba érkező irreguláris migránsok számát, de ezt keresztülhúzta a 2015-ös migrációs válság, illetve az, hogy az „arab tavasz” hatására megszűnt az olyan államok ereje, mint például Líbia, amelyek biztonságos gátat képezhettek az észak-afrikai és közel-keleti térségből érkező migrációs nyomásnak, illetve a saját állampolgáraik elvándorlását is meg tudták akadályozni, húzta alá Párducz Árpád.
Szíriához hasonlóan Líbia státusza sem rendezett, polgárháborús állapotok uralkodnak, ezért az NGO-k úgy gondolhatják, hogy az európai kormányok vagy az Európai Unió megállapodásai ellenére nincs megoldás a migránsáradatra, ezért akár tagállami finanszírozással – mint például Németország amely évente kétmillió eurót fordít erre a célra – vagy önkéntesek hozzájárulásával folytatják ezeket a műveleteket.
– mondta a kutató.
Az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) szerint 2023 nyarán még 16 nem kormányzati szervezetekhez (NGO-k) tartozó nagyobb és kisebb hajó tartózkodott a Földközi-tenger nyugati és középső részén, hogy kimentsék a hajótörötteket. A számuk gyakran változik, mivel Máltán, Olaszországban vagy Görögországban a hatóságok ellenőrzés és műszaki ellenőrzés céljából feltartóztatják a hajókat a kikötőkben vagy lefoglalják azokat a bevándorlási törvény megsértésének gyanúja miatt, írta korábban a Deutsche Welle.
A küldő és a célországok
Párducz Árpád szerint a földközi-tengeri térségben továbbra is ki kell emelni a szíriai migránsok jelenlétét, illetve sokszor megjelennek a líbiaiak és a marokkóiak is.
– Ezeknek az országoknak a státusza hármas, mutatott rá a szakértő, hiszen néhány migráns számára ezek célországok is, ahol úgy gondolják, jobb életkörülmények várnak rájuk, így egyszerre tranzitországok és kibocsátó országok is. Ezek mellett még a Száhel-régió országait (Mauritánia, Mali, Burkina Faso, Niger és Csád) emelhetjük ki.
Az illegális migráció célországai a középmediterrán útvonalon továbbra is leginkább Olaszország, míg a nyugatmediterrán és nyugat-afrikai útvonal esetében Spanyolország, illetve a keletmediterrán útvonalon Görögország.
August Hanning, a német titkosszolgálat korábbi vezetője szerint „botrány”, hogy a német külügyminisztérium továbbra is folytatja az embercsempészek segítőinek pénzügyi támogatását. Hanning aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a minisztérium szerinte túl könnyen ad ki vízumokat olyan személyeknek, akik esetében nem végeznek kellően alapos biztonsági ellenőrzést.
Az áldozatok száma az illegális migrációval együtt egyre nő
Összesen 231 illegális afrikai bevándorló ült azon a kis hajón, amit a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria közelében vettek észre, majd húztak partra a hatóságok a közelmúltban. A Vöröskereszt szerint soha nem érkezett még olyan hajó erre a szigetre, amelyre ennyire sok embert ültetett volna fel a migránsmaffia.
Október első két hetében már több mint kétezer afrikai érkezett illegálisan csak a Kanári-szigetekre, ami 76 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Spanyolország statisztikáját tekintve pedig az látszik, hogy idén már több mint 45 ezer fő kötött ki valamelyik tengerparti városban, ami 23 százalékkal haladja meg a tavalyi számokat.
