Brüsszel pénzt, fegyvert, végül fiatalokat adna Ukrajnáért

Milliárdok tűnnek el Ukrajnában, miközben egyre nyíltabban beszélnek az európai fiatalok háborúba küldéséről. Brüsszel döntései az uniós polgárokkal fizettetnék meg a háború árát, Magyarország azonban nemet mond: nem akarunk meghalni Ukrajnáért, nem akarjuk finanszírozni mások háborúját.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mindenben támogatná Ukrajna háborúját Fotó: Nicolas Tucat Forrás: AFP

Brüsszel vezetése minden korábbinál nagyobb pénzügyi és katonai elköteleződést vállal Ukrajna mellett. Brüsszel célja világos: Kijev folytassa a háborút, erősítse hadseregét – mindezt az európai emberek pénzéből. 

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az EU-csúcstalálkozón. Fotó: Ritzau Scanpix/AFP/Mads Claus Rasmussen

A döntések súlya azonban messze túlmutat a költségvetési számokon: egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy ha elfogynak az ukrán katonák, akkor az európai fiatalok kerülhetnek sorra.

 

A kilencvenmilliárd euró csak a kezdet

Már tavaly decemberben megállapodás született arról, hogy az Európai Unió egy összesen kilencvenmilliárd eurós segélycsomag részeként hatvanmilliárd eurót – mai árfolyamon mintegy hetvenmilliárd dollárt – Ukrajna védelmére fordít. Ez azonban csak egy szelete annak az elképesztő összegnek, amelyet Brüsszel Ukrajnára szán.

Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője korábban lapunknak elmondta:

A nyolcszázmilliárd dolláros ukrajnai »jóléti terv« önmagában is elviselhetetlen terhet jelentene az Európai Unió számára.

Minderre ráadásul Kijev további hétszázmilliárd dollárt követel katonai kiadásokra, miközben az uniós tagállamoknak 2030-ig újabb nyolcszázmilliárd dollárt kellene előteremteniük saját védelmi reformjaikra. Az Európai Unió példátlan összegű pénzügyi támogatása ellenére Ukrajnát történelmének egyik legsúlyosabb energetikai válsága rázza meg.

 

Brüsszel az európai emberekkel fizettetné meg a háborút

A magyar kormány szerint Brüsszelben eldöntötték: a háború és Ukrajna működésének költségeit az európai családokkal és dolgozókkal fizettetnék meg. Ezt Magyarország nem fogadja el – ezért indult el a nemzeti petíció.

Orbán Viktor miniszterelnök élesen bírálta a brüsszeli terveket, bejelentette a nemzeti petíció elindítását, és hangsúlyozta a közelgő választás súlyát. Egyben figyelmeztetett arra, hogy Brüsszel háborús döntésre készül Ukrajna európai uniós csatlakozásával. 

Brüsszel terve arra is utal, hogy Ukrajna már 2027-ben az EU tagja lehet. A kormányfő kitért rá, hogy 2027 már jövőre van, és ha a brüsszeli terveket megvalósítják, akkor 12 hónap múlva Európa háborúban áll majd. Hangsúlyozta, hogy a fegyvernepperek és a hitelező bankárok állnak az európai politikusok mögött, és megint a kapzsi pénzéhség viszi háborúba és teszi tönkre Európát.

 

Ez már nem béke – Európa készülődik

A háborús retorika egyre nyíltabb Nyugat-Európában. Friedrich Merz német kancellár kijelentette:

Európa már nem áll háborúban, de ez már nem is béke.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint aki gyenge, annak nem lesz békéje, csak veresége, világossá téve, hogy a békét nem tárgyalásokkal, hanem további fegyverszállításokkal képzeli el.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével. Fotó: AFP/Frederick Florin

Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője ennél is tovább ment: szerinte az EU-nak készen kell állnia arra, hogy Oroszországgal szemben katonailag is fellépjen.

 

Ha elfogynak a fegyverek, jönnek az európai katonák

A háborúpárti politika következményei már most láthatók. Európa-szerte erősödik a katonai készültség, és sorra kerülnek napirendre a sorkatonaság visszaállítását célzó intézkedések. Horvátország októberben elsőként vezette vissza a kötelező katonai szolgálatot, de Franciaországtól Németországig, a Balkántól Skandináviáig egyre több ország tesz lépéseket ebbe az irányba. A kérdés már nem az, hogy elindult-e ez a folyamat, hanem az: ki lesz a következő.

Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésre válaszol. Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

 

Mi nem akarunk meghalni Ukrajnáért

A magyarok ki akarnak maradni a háborúból, és nem támogatják, hogy Ukrajna az unió tagja legyen 

– emlékeztetett korábban Orbán Viktor is.

A Tisza Párt szervezett egy pártszavazást, amelyen a híveik 58 százaléka támogatta Ukrajna uniós tagságát.

Ha azonban nemzeti kormány van, akkor nem megyünk háborúba és nem küldjük Ukrajnába a pénzünket. Ha a Tisza vagy a DK alakít kormányt, akkor háborúba megyünk, és pénzt is küldünk oda

– mutatott rá a kormányfő.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig nemrég arról beszélt, hogy miután Ukrajna beavatkozik a magyar választásokba, az áprilisi választás tétje Magyarország vagy Ukrajna.

A hétvégén egy minőségileg új időszak kezdődött a magyarországi választásra való felkészülésben, ugyanis az ukránok nyíltan, szégyentelenül, minden még megmaradó diplomáciai akadályt hátrahagyva megkezdték a nagyon durva beavatkozást a magyarországi választásba

– mondta.

Kiemelte: az ukránok pontosan tudják, hogy a magyarországi parlamenti választás kimenetele sorsdöntő Ukrajna szempontjából is: ha a Fidesz nyer, a nemzeti kormány marad, akkor az ukránok nem léphetnek be az Európai Unióba, az ukránok nem tudják Magyarországot belehúzni a háborúba, és az ukránok nem tudják elvinni a magyarok pénzét a korrupt rendszerük működtetésére.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mindenben támogatná Ukrajna háborúját (Fotó: AFP/Nicolas Tucat)