A film segédoperatőre, a később számos ismert filmet fényképezett Széchenyi Ferenc visszaemlékezésében megemlíti, hogy alapos tesztelésnek vetették alá az NDK-ból kapott Gervacolor nyersanyagot. Hegyi Barnabás, a film operatőre, aki amúgy is szívesen szeretett kísérletezni az egyedi beállításokkal, a Ludas Matyiban sokszor szabad kezet adott a világításoknál Széchenyinek. Mivel eddig a kosztümök és jelmezek színei és árnyalatai nem jelentettek problémát a fekete-fehér negatívon, most hirtelen kiemelten fontosak lettek. A jelenetek bevilágításából adódó színhőmérsékleti különbségek aztán további nehézségeket adtak a stábnak. A belső jelenetéknél a nagyméretű szenes lámpák olyan hővel sugároztak, hogy a Döbrögi-portán felvett lakomajelenetnél az asztalon lévő díszlet gyertyák teljesen elolvadtak. A külső képeken ugyanakkor az erős napfényben többszörös lux értéken világítottak, hogy korrigálni tudják a szín- és fényingadozást. Ezért kellett szinte az összes jelenethez különböző szűrőt használni, hogy kompenzálni tudják a változó napszakokból keletkező fényviszonyokat az érzékeny filmen.
A filmet Pest megye több településén is forgatták, de leginkább Dabason dolgozott a forgatócsoport.
Az akkor még különálló kisközségnek számító, ma már Dabas városához tartozó, Sárin rendezték be Döbrög utcáit. A falu végén épült fel az a díszletház, ahol Ludas Matyi lakott édesanyjával. A szegényes porta a filmben valóban leégett. A 1820-as évek korhűsége miatt a forgatás során a közterekről eltávolították a villanypóznákat, és jó néhány háztető cserepét zsúpszalmával fedtek le.
A műtermi díszletekhez szokott magyar filmeseknek nagy kihívás volt nyitott, külső terepen megteremteni az életszerű falusi atmoszférát.
A színes vásári sokadalmat bemutató képsorokat ellenben mégsem itt, hanem Dömsödön vették fel.
Ennek oka az előbbiekhez kapcsolódik. A nagyobb beépíthető szabadterű Duna-parti faluban könnyebb volt önálló díszletelemeket elhelyezni. A református templom előtti téren, a felállított tarka bódék közötti forgatagban egyszerre négy kamera is rögzítette a helyi lakosok mozgását akik mint statiszták szerepeltek.
Matyi lefogását követő botütések helyszínét, az oszlopos nemesi portát Dabason találhatjuk.
Ma a város kulturális központjaként működő, 1836-ban nemesi kaszinóként létrejött tornácos épületben jelenleg helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg. Döbrögi nagyságos úr rezidenciáját az egykor szintén önálló falunak számító Gyón Halász Móricz-kúriájában rendezték be. A múzeumként látogatható kastélyban az eredeti biedermeier bútorok és korabeli pipák elegáns díszletként jelentek meg.
A film készítői igyekeztek minden eszközt, kelléket úgy bemutatni, hogy megfeleljen a felidézett kornak, ezért például a hajdúk puskáinak kiválasztásához fegyverszakértőket kértek fel. De a magyar filmgyártásban eddig az sem volt megszokott előkészületi folyamat, hogy a jelmezeknél még a csizmák is eredeti szabásuknak megfelelően jelenjenek meg. Ez a precíz és igényes alaposság újdonság az eddig főleg műtermi körülményekhez szokott magyar film szakmai berkein belül.
A szépen felújított klasszicista épület a hozzátartozó kerttel egész évben várja a Ludas Matyi és Döbrögi emlékét kereső kíváncsiskodókat.
Forgattak még ezen kívül Gödöllőn is, ahol a városi platánsor egyik terebélyes fánál láthatjuk a második megveretés pillanatait.
A film sikerénél feltétlenül meg kell említeni a filmvásznon parádézó színészek nevét is. Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Balázs Samu, Somlay Artúr, Solthy György erőteljes, mulatságos karaktereik mellett, az egyaránt fiatal pályakezdő Soós Imre és Horváth Teri csillaga ragyogott a legfényesebben. Ez persze nem véletlen, hiszen mindketten szegényparaszti nagycsaládból jöttek, és játékukkal ezt az őszinte közeget tükrözték vissza.
A Ludas Matyit hetvenkét éve mutatták be a hazai filmszínházak. Bár a film technikája az elmúlt évtizedek alatt sokszor megkopott, színei megfakultak, karcosak lettek, a történet semmit sem veszített népszerűségéből, a gyönyörűen helyrehozott filmszalag pedig újabb nézőkre vár.
Felhasznált források: 303 magyar film, amit látnod kell mielőtt meghalsz; http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/essays/ludasfazek.hu.html;
http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/590501/default/doc_url/Szilagyi_Gabor_Tuzkeresztseg.pdf ; http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/profiles/szecsenyi.hu.html
Borítókép: Soós Imre és Horváth Teri a film egyik jelenetében (Fotó: Filmarchívum)