Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 15. rész

Az 1949-ben elkészült Ludas Matyi az első olyan magyar játékfilm volt, amely színes nyersanyagra készült. Az elmúlt évtizedekben aztán oly mértékben megkopott a filmcelluloid állapota, hogy többször is restaurálni kellett. Legutóbb 2004-ben esett át teljes digitális felújításon. A Nádasdy Kálmán által rendezett film hűen követi Fazekas Mihály elbeszélő költeményét. Érdekesség, hogy a forgatás megkezdése előtt maga a rendező is szkeptikus volt a színes technológiával kapcsolatban.

Fotó: Picasa

Matyi lefogását követő botütések helyszínét, az oszlopos nemesi portát Dabason találhatjuk.

Ma a város kulturális központjaként működő, 1836-ban nemesi kaszinóként létrejött tornácos épületben jelenleg helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg. Döbrögi nagyságos úr rezidenciáját az egykor szintén önálló falunak számító Gyón Halász Móricz-kúriájában rendezték be. A múzeumként látogatható kastélyban az eredeti biedermeier bútorok és korabeli pipák elegáns díszletként jelentek meg. 

A film készítői igyekeztek minden eszközt, kelléket úgy bemutatni, hogy megfeleljen a felidézett kornak, ezért például a hajdúk puskáinak kiválasztásához fegyverszakértőket kértek fel. De a magyar filmgyártásban eddig az sem volt megszokott előkészületi folyamat, hogy a jelmezeknél még a csizmák is eredeti szabásuknak megfelelően jelenjenek meg. Ez a precíz és igényes alaposság újdonság az eddig főleg műtermi körülményekhez szokott magyar film szakmai berkein belül.

A szépen felújított klasszicista épület a hozzátartozó kerttel egész évben várja a Ludas Matyi és Döbrögi emlékét kereső kíváncsiskodókat.

Forgattak még ezen kívül Gödöllőn is, ahol a városi platánsor egyik terebélyes fánál láthatjuk a második megveretés pillanatait. 

Dömsöd, Petőfi tér, református templom. Jelenet a filmben: 00:20:55-től, 00:25:00-ig     Fotó: Basa Balázs–Názer Ádám

A film sikerénél feltétlenül meg kell említeni a filmvásznon parádézó színészek nevét is. Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Balázs Samu, Somlay Artúr, Solthy György erőteljes, mulatságos karaktereik mellett, az egyaránt fiatal pályakezdő Soós Imre és Horváth Teri csillaga ragyogott a legfényesebben. Ez persze nem véletlen, hiszen mindketten szegényparaszti nagycsaládból jöttek, és játékukkal ezt az őszinte közeget tükrözték vissza. 

A Ludas Matyit hetvenkét éve mutatták be a hazai filmszínházak. Bár a film technikája az elmúlt évtizedek alatt sokszor megkopott, színei megfakultak, karcosak lettek, a történet semmit sem veszített népszerűségéből, a gyönyörűen helyrehozott filmszalag pedig újabb nézőkre vár.

Felhasznált források: 303 magyar film, amit látnod kell mielőtt meghalsz;   http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/essays/ludasfazek.hu.html;  

http://mandadb.hu/common/file-servlet/document/590501/default/doc_url/Szilagyi_Gabor_Tuzkeresztseg.pdf ;  http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/profiles/szecsenyi.hu.html

Borítókép: Soós Imre és Horváth Teri a film egyik jelenetében (Fotó: Filmarchívum)