Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 16. rész

Fábri Zoltán pályájának késői remekműve, a Magyarok a XX. század sorskérdéseivel foglalkozik. Az ínség, a háborúk, a kiszolgáltatottság és az ezekkel való szembenézés nehéz témáját dolgozza fel. A keményen dolgozó kisember szerepét ezúttal néhány parasztcsalád alakítja, akik a II. világháború idején a nincstelenség és a katonai behívók elől menekülve németországi vendégmunkára adják a fejüket. A tucatnyi magyar férfi és nő a paraszti társadalomból a náci birodalomba kerül, és ott lassanként szembesül a háború poklával.

Basa Balázs – Názer Ádám
2022. 04. 24. 8:21
Fotó: Port.hu
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

Koncz Gábor, aki a főszereplőt játsza, és a neves színészek is leginkább a film igazi főhelyszínén, a szántón alakítanak olyat, ami a filmet 1979-ben az Oscar-jelölésig vezette.

A szántón évszakoknak megfelelő idénymunkákat alakítanak visszatérően a filmben. Ezeket a jeleneteket Pilis mellett, a monori járásban található település határában vették fel. A magyar filmes hagyományok legszebb erényeit mutatja be a gyilkos légi harc által félbeszakított krumpliszedés. A föld eredetileg nem krumpliföld volt, de a forgatás kedvéért beültették a kamera által mutatott részét.

További magyarországi helyszín a filmben Pilismarót és Szatmárcseke is.

Ezek a helyszínek a film álomjeleneteiben tűnnek fel. Pilismarótón egy lázálomjelenetet az erdőben vettek fel. 

Pilismarót, erdő. Jelenet a filmben: 00:47:40-től, 00:49:50-ig. Fotó: Basa Balázs – Názer Ádám

Szatmárcsekén a csónakos fejfás temető képei villannak be néhány másodperc erejéig. Fábri döntése erről a helyszínről szimbolikus. A Magyarok című filmben, kompország népéhez valóban ez a temető illik a legjobban, Kölcsey sírjával. A több száz, csónak alakú fejfa egyedülálló, a különleges temetkezési szokás eredete valahova a magyar őstörténetbe vezethet, nyilván az is szerepet játszott benne, hogy a református temetőt magas vízállásnál csak csónakkal lehetett megközelíteni.

A film jelentős részét a mai Németországban, a hetvenes évek NDK-jában vették fel. A Mecklenburg–Elő-Pomerániai helyszínek tökéletes atmoszférát adnak a Harmadik Birodalom egyik eldugott szegletéhez. A vendégmunkás földműves családok elkísérik a „gazdát” és intézőjét a közeli városba és a tengerhez. Az úton bekerült a filmbe a schwerini kastély is. A csodálatos, ezeréves, eredetileg szlávok emelte várkastély a schwerini tó szigetén áll. A német újraegyesítés után lépésről lépésre felújították. 2014-től pedig hivatalosan is a tartományi törvényhozás székhelye az épület. A filmbéli magyaroknak ez hatalmas utazás volt. Egyikük, Ábris (O. Szabó István) már félig betegen azt vizionálja, hogy Párizsban jár, amikor a díszes templomot is meglátogatják a városban. A rakparti jeleneteket Wittenberger városkában vették fel az Elba partján. Itt Ábris a Szajnát látja a révület, a betegség és a valóság közötti állapotában. A kis csoport végül eljut a „végtelen vízhez”, a tengerhez is. A Balti-tengert a stáb valahol Rostock mellett örökítette meg a filmben. Az NDK-ban vették fel az a jelenetet is, amikor a főszereplő Fábián András (Koncz Gábor) a városba tartó korhű teherautó platóján döbben rá, hogy vasárnap van, és nincsenek nyitva a boltok. Ettől éktelen haragra gerjed, mert attól fél, nem tudja a sógorának megvenni a vágyott kerékpárt.

Érdemes megemlítni, hogy a film a Magyarok címet viseli, de feltűnnek a történetben a paraszti közösség környezetében német katonák, lengyel női foglyok, francia fogoly pap, Isonzónál szuronnyal leszúrt talján, kivégzett orosz hadifoglyok és Amerikába tántorgó honfitársak is.

A kis csapat Magyarországra visszatérve nem kerülhette el sorsát. A falu népe fölrakja a Szózatot énekelő, SAS-behívós, túlkoros bakákat a 424-es mozdony húzta korhű vonatra Vértesacsa azóta már omladozó állomásán. A főszereplők további sorsa egyszerre ismeretlen és nagyon is jól ismert.
 

Vértesacsa, egykori vasútállomás. Jelenet a filmben: 01:36:15-től, 01:37:36-ig. Fotó: Basa Balázs – Názer Ádám

Felhasznált források: Balázs József – Fábri Zoltán: Magyarok (1978). Budapest; Ötlettől a filmig. Magvető kiadó. 1980.,  http://www.filmobserver.hu/filmintezet/search.php?id=80000867

http://szatmarcseke.hu/index.php/vendegvaro/a-csonakos-fejfas-temet

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=7830

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1797.html

Borítókép: Jelenet a filmből (Forrás: Port.hu)

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.