Itt forgott – Főszerepben Magyarország, 16. rész

Fábri Zoltán pályájának késői remekműve, a Magyarok a XX. század sorskérdéseivel foglalkozik. Az ínség, a háborúk, a kiszolgáltatottság és az ezekkel való szembenézés nehéz témáját dolgozza fel. A keményen dolgozó kisember szerepét ezúttal néhány parasztcsalád alakítja, akik a II. világháború idején a nincstelenség és a katonai behívók elől menekülve németországi vendégmunkára adják a fejüket. A tucatnyi magyar férfi és nő a paraszti társadalomból a náci birodalomba kerül, és ott lassanként szembesül a háború poklával.

Fotó: Port.hu

A filmdráma forgatókönyvének alapját Balázs József azonos című regénye adja. A regény önéletrajzi ihletésű, a szerző szülei dolgoztak Németországban vendégmunkásként. A regényben a magyarországi helyszínek a Kraszna, a Tisza és a Szamos környékén találhatók. Fábri Zoltán a film előkészítése során Balázs Józseffel végigutazta a fenti helyszíneket. A távolság miatt aztán úgy döntöttek, hogy túl messze van Budapesttől a Felső-Tisza-vidék, ezért végül mindössze egyetlenegy helyszín került be a filmbe erről a környékről, a szatmárcsekei temető, amiről Fábri így vélekedett:

Torkot szorongató helyszín, kihagyni nem szabad, itt forgatni fogunk.

A film elkészítését feldolgozó könyv alapján ezek a terepbejárások nagyon hasznos motívumkereső terepszemléknek bizonyultak.

A film jeleneteit Magyarország több pontján rögzítették.

A vendégmunkára induló emberek faluja Vértesacsa volt. A Fejér megyei település vasútállomása többször is feltűnik az alkotásban.

A vasútállomás működését a szárnyvonallal együtt 1978-ban, a forgatást követő évben megszüntették. Ezután a vonatos filmfogatások egyik kedvenc helyszíne lett a klasszikus vasúti épület. Az utolsó személyvonat is egy filmforgatás kedvéért járt itt 1987-ben. A vidéki Harmadik Birodalom fő helyszínét, a „gazda” kastélyát Somogy megyében vették fel. A böhönyei Festetics-kastély már a filmfogatáskor is elhanyagolt állapotban volt. A díszes, fából készült bejárat igazán egyedivé teszi a nem túl nagyméretű kúriát. A kastélybelsőt, így a gazda antik bútorokkal teli szobáját műteremben vették fel. A berendezési tárgyakat több múzeumból kölcsönözték. Például a regény eredeti helyszíneihez közeli vásárosnaményi múzeum is az alkotók rendelkezésére bocsátott több korabeli tárgyat, használati eszközt. Ilyen a XX. századi falusi életformára oly jellemző lóvontatású ekekapa, ami szintén feltűnik a filmben.

A filmben a szegény paraszti világból érkező emberek a mezőgazdasági munkák közben szembesülnek avval, hogy a szomszédban fogolytábor működik. A fogolytábor barakkjai a forgatás idejére emelt díszletek voltak. Érdekesség, hogy ezeket a díszleteket a filmben alig néhány másodpercig láthatjuk. 

Koncz Gábor, aki a főszereplőt játsza, és a neves színészek is leginkább a film igazi főhelyszínén, a szántón alakítanak olyat, ami a filmet 1979-ben az Oscar-jelölésig vezette.

A szántón évszakoknak megfelelő idénymunkákat alakítanak visszatérően a filmben. Ezeket a jeleneteket Pilis mellett, a monori járásban található település határában vették fel. A magyar filmes hagyományok legszebb erényeit mutatja be a gyilkos légi harc által félbeszakított krumpliszedés. A föld eredetileg nem krumpliföld volt, de a forgatás kedvéért beültették a kamera által mutatott részét.

További magyarországi helyszín a filmben Pilismarót és Szatmárcseke is.

Ezek a helyszínek a film álomjeleneteiben tűnnek fel. Pilismarótón egy lázálomjelenetet az erdőben vettek fel. 

Pilismarót, erdő. Jelenet a filmben: 00:47:40-től, 00:49:50-ig. Fotó: Basa Balázs – Názer Ádám

Szatmárcsekén a csónakos fejfás temető képei villannak be néhány másodperc erejéig. Fábri döntése erről a helyszínről szimbolikus. A Magyarok című filmben, kompország népéhez valóban ez a temető illik a legjobban, Kölcsey sírjával. A több száz, csónak alakú fejfa egyedülálló, a különleges temetkezési szokás eredete valahova a magyar őstörténetbe vezethet, nyilván az is szerepet játszott benne, hogy a református temetőt magas vízállásnál csak csónakkal lehetett megközelíteni.

A film jelentős részét a mai Németországban, a hetvenes évek NDK-jában vették fel. A Mecklenburg–Elő-Pomerániai helyszínek tökéletes atmoszférát adnak a Harmadik Birodalom egyik eldugott szegletéhez. A vendégmunkás földműves családok elkísérik a „gazdát” és intézőjét a közeli városba és a tengerhez. Az úton bekerült a filmbe a schwerini kastély is. A csodálatos, ezeréves, eredetileg szlávok emelte várkastély a schwerini tó szigetén áll. A német újraegyesítés után lépésről lépésre felújították. 2014-től pedig hivatalosan is a tartományi törvényhozás székhelye az épület. A filmbéli magyaroknak ez hatalmas utazás volt. Egyikük, Ábris (O. Szabó István) már félig betegen azt vizionálja, hogy Párizsban jár, amikor a díszes templomot is meglátogatják a városban. A rakparti jeleneteket Wittenberger városkában vették fel az Elba partján. Itt Ábris a Szajnát látja a révület, a betegség és a valóság közötti állapotában. A kis csoport végül eljut a „végtelen vízhez”, a tengerhez is. A Balti-tengert a stáb valahol Rostock mellett örökítette meg a filmben. Az NDK-ban vették fel az a jelenetet is, amikor a főszereplő Fábián András (Koncz Gábor) a városba tartó korhű teherautó platóján döbben rá, hogy vasárnap van, és nincsenek nyitva a boltok. Ettől éktelen haragra gerjed, mert attól fél, nem tudja a sógorának megvenni a vágyott kerékpárt.

Érdemes megemlítni, hogy a film a Magyarok címet viseli, de feltűnnek a történetben a paraszti közösség környezetében német katonák, lengyel női foglyok, francia fogoly pap, Isonzónál szuronnyal leszúrt talján, kivégzett orosz hadifoglyok és Amerikába tántorgó honfitársak is.

A kis csapat Magyarországra visszatérve nem kerülhette el sorsát. A falu népe fölrakja a Szózatot énekelő, SAS-behívós, túlkoros bakákat a 424-es mozdony húzta korhű vonatra Vértesacsa azóta már omladozó állomásán. A főszereplők további sorsa egyszerre ismeretlen és nagyon is jól ismert.
 

Vértesacsa, egykori vasútállomás. Jelenet a filmben: 01:36:15-től, 01:37:36-ig. Fotó: Basa Balázs – Názer Ádám

Felhasznált források: Balázs József – Fábri Zoltán: Magyarok (1978). Budapest; Ötlettől a filmig. Magvető kiadó. 1980.,  http://www.filmobserver.hu/filmintezet/search.php?id=80000867

http://szatmarcseke.hu/index.php/vendegvaro/a-csonakos-fejfas-temet

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=7830

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1797.html

Borítókép: Jelenet a filmből (Forrás: Port.hu)