Az öt legjobb Brad Pitt-film – Benjamin Button különös élete + videó

Káprázatos film az életről, az elmúlásról és az idő fonákjáról.

2022. 12. 16. 20:00
Benjamin Button különös élete (Brad Pitt)
Fotó: Intercom
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elérkeztünk Brad Pitt filmjeit bemutató sorozatunk utolsó darabjához. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mini toplistánkon ez az alkotás szerezte meg az első helyet. Ez a film volt tehát véleményünk szerint Pitt legjobb filmje.

Mint mindig, ilyenkor, amikor egy-egy színész filmjeit bemutató sorozat végére érünk, meg kell emlékeznünk olyan alkotásokról is, amelyek sajnos kimaradtak az ötös listánkból. Minden bizonnyal helyet érdemelt volna Ridley Scott 1991-es klasszikusa a Thelma és Louise (Thelma & Louise), Robert Redford filmje 1992-ből, a Folyó szeli ketté (A River Runs Through It), az 1994-es Szenvedélyek viharában (Legends of the Fall) és az Interjú a vámpírral (Interview With the Vampire), a 2009-es Quentin Tarantino klasszikus a Becstelen brigantyk (Inglorious Basterds), A pénzcsináló (Moneyball) 2011-ből vagy éppen a szintén Tarantino által jegyzett, Volt egyszer egy Hollywood (Once Upon a Time in… Hollywood), amiért megkapta a legjobb férfi mellékszereplői Oscar szobrot is. A győztes azonban nem lehetett más, mint F. Scott Fitzgerald 1921-es regényéből készült nagyszerű mozi, a Benjamin Button különleges élete (The Curious Case of Benjamin Button).

1. Benjamin Button különös élete (2008) 

A filmet 2008-ban mutatták be, rendezője az a David Fincher volt, aki két filmet is rendezett a toplistánkról, a harmadik helyezett Harcosok klubját és a második pozíciót elért Hetedik című filmet. Mint azt már írtuk F. Scott Fitzgerald 1921-es, azonos című regényéből készült a mozi, amelynek forgatókönyvét Robin Swicord jegyezte azzal az Eric Rothtal, aki egyébként a Forrest Gump szkriptjét is írta. A történet Benjamin Button különös életét mutatja be, mint ahogy azt a cím is ígéri, de már a kezdet kezdetén egy hatalmas csavarral indul a mozi. Ugyanis a kis Benjamin öregen, mintegy nyolcvanévesen születik a világra, és napról napra fiatalodik, azaz az idő nem a megszokott kerékvágásban halad előre az ő esetében, hanem a fonákjára fordulva, a feje tetejére állítva a megszokott életet. Nagyszerű, komoly írói ötlet, igazi kuriózum. 

Benjamin és Daisy. Forrás: Intercom

Hiszen Benjamin külsőre öreg, de közben gyermeki gondolkodása van, és időről időre, egyre fiatalodva, egyre bölcsebb is lesz. A bölcsülés folyamata egy normál ember életében is megtörténik, de, ugye, ott az öregedéssel együtt járva. Ez a meglehetősen szokatlan helyzet, meglehetősen szokatlan helyzetek sorát hozza a történetben. Benjaminról kiderül, hogy egy dúsgazdag gombgyáros (innen a beszélő név: Button) fia, így egy csapásra nagyon gazdag lesz. Button számos helyre eljut élete során, és rengeteg dolgot megtapasztal. Megismerkedik emberekkel, lesznek barátai és hölgypartnerei is, azonban ő végig egy lányba szerelmes, Daisy Fulerbe (Cate Blanchett), akit, úgymond, gyermekkora óta ismer. Szerelmük be is teljesedik, hiszen lesz egy olyan időpillanat az életükben, amikor pont egyidősek. Gyermekük is születik, egy kislány. Az egész film történetét Benjamin naplójából ismerjük meg, amit az idős Daisy olvas fel közös lányuknak Caroline-nak (Julia Ormond), mintegy narrálva a történéseket. 

Ez a rendezői húzás nagyon jót tesz a filmnek, mert sokkal közelebb hozza a történet szereplőit a nézőkhöz. A misztikus, kitalált történet miatt sok helyen Tim Burton Nagy hal című filmjéhez hasonlítják Fincher moziját. Azonban szerintem inkább hasonlít a történet Daniel Keyes Virágot Algernonnak című nagyszerű regényére, ahol szellemi fogyatékosból, okos ember lesz, majd ismét visszaesik az eredeti állapotába. Ezt a körforgást, az élet elmúlását elementáris erővel mutatja be a film utolsó, megható jelenete, amikor a saját szerelme karjában csecsemővé fiatalodva, de szenilis öreg aggyal Benjamin végleg lecsukja a szemét. Brad Pitt megítélésem szerint élete legnagyobb alakítását nyújtja ebben a filmben. De a többi szereplő is zseniálisan hozza a saját figuráját, még a két epizódszereplő, a Benjamin nevelőanyját, Queeniet játszó Taraji P. Henson és egyik szeretőjét, Elizabeth Abbott-ot alakító Tilda Swinton is remekel a filmben. A film ötlete egyébként hosszú éveken át polcon porosodott, mert nem volt megfelelő technika a megvalósításhoz. Kétségkívül remekeltek az alkotók, főként Benjamin karakterváltozásainak a megjelenítésében. Nem véletlen, hogy három Oscar-szobrot hozott el a film: a legjobb látványtervezés, a legjobb vizuális effektusok és a legjobb smink és maszk díját. Brad Pitt is jelölve volt a legjobb férfi főszereplőként, de végül nem kapta meg a szobrot, bár kétségkívül megérdemelte volna. 

Néhány érdekesség a filmmel kapcsolatban: F. Scott Fitzgerald regényében Daisy karakterének neve Hildegarde Moncrief. A filmbéli név utalás F. Scott Fitzgerald leghíresebb művére, A nagy Gatsbyre; Brad Pitt szinte minden nap öt órát töltött a sminkszobában, hogy korban a megfelelő Benjaminnak nézzen ki; Fincher filmje a második hollywoodi mozifilm volt, amit New Orleansban forgattak a Kathrina hurrikán pusztítása után, az első a 2006-os Deja Vu volt. A Benjamin Button különös élete nálam benne van a legjobb húsz filmben, amit életemben láttam. Méltán szerezte meg az első helyet az egyébként számos, nagyszerű mozit felvonultató Brad Pitt-életműben.

Idővonal: A Benjamin Button különös élete című filmet 2008-ban mutatták be, abban évben, amikor Ciprus és Málta saját valutaként bevezette az eurót, amit így már a közösség tizenöt tagállamában használnak. Megszűnt a Magyar Köztársaság Határőrsége, mert integrálódott a Magyar Köztársaság Rendőrsége kötelékébe. Az Ice Prince görög teherszállító hajó – húszfős legénységgel és több mint ötezer tonna fűrészáruval a fedélzetén – elsüllyedt Nagy-Britannia délnyugati partjainál, Devon közelében. A NASA Messenger nevű műholdja a Merkúrhoz az első utazását tette meg a három közül. A Budapesti Katonai Ügyészség vádat emelt hatrendbeli szolgálati visszaélés vétsége miatt Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy ellen. II. Erzsébet brit királynő megnyitotta a londoni Heathrow repülőtér ötödik terminálját és a pécsi székesegyházban ünnepélyes külsőségek között újratemették Janus Pannonius 17 évvel korábban megtalált földi maradványait. (Wikipédia)

Közeledik a karácsony. Így a jövő héten mi is egy külön részt szentelünk az ünnepnek és csokorba szedjük a legjobb karácsonyi mozikat.

Borítókép: Benjamin Button (Brad Pitt) - (Fotó - Intercom)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.