A Michael Douglas filmjeit bemutató mini toplistánkon elérkeztünk a győztes moziig. Idézzük fel, mely filmek kerültek fel a listánkra. Az ötödik helyet a Tökéletes gyilkosság (Perfect Murder, 1998), a negyediket a Játsz/ma (The Game, 1997), a harmadikat az Elemi ösztön (Basic Instinct, 1992), a második helyet pedig a kétrészes Tőzsdecápák (The Wall Street) szerezte meg.
Mint mindig, ilyenkor, amikor egy-egy színész filmjeit bemutató sorozat végére érünk, meg kell emlékeznünk olyan alkotásokról is, amelyek sajnos kimaradtak az ötös listánkból. Minden bizonnyal helyet érdemelt volna a Kóma (Coma, 1978), a Kína-szindróma (The China Syndrome, 1979), A nagy futás (Running, 1979), A smaragd románca (Romancing the Stone, 1984), A Nílus gyöngye (The Jewel of the Nile, 1985), a Végzetes vonzerő (Fatal Attraction, 1987), a Fekete eső (Black Rain, 1989), A rózsák háborúja (The War of the Roses, 1989), a Szerelem a Fehér Házban (The American President, 1995), a Traffic (2000), A visszavonuló (Solitary Man, 2009) vagy éppen az újabb filmek közül, A Hangya és a Darázs (Ant-Man and the Wasp, 2018). De a mostani sorozatunk első helyét az Összeomlás (Falling Down) című kultuszfilm szerezte meg. Több dolog miatt esett erre a mozira a választás, egyrészt Douglas rendkívüli teljesítményt nyújt ebben a filmben, az ikonikus D-Fens, azaz William Foster szerepében, másrészt pedig egy ragyogó filmről van szó, amelyről érdemes néhány dolgot felidézni. Sorozatunk befejező részéhez elegáns apropót kölcsönöz az is, hogy kedd este kezdetét vette a 76. cannes-i nemzetközi filmfesztivál, ahol a díszvendég Michael Douglas volt, aki tiszteletbeli Arany Pálma-díjat vehetett át az életművéért, majd Catherine Deneuve-vel közösen nyitotta meg a 2023-as szemlét.
1. Összeomlás (1993)
A rendező az a Joel Schumacher volt, aki ugyan a legnagyobb sikereit a Batman-történetek filmes adaptációival – Mindörökké Batman (1995, Batman Forever), Batman és Robin (1997, Batman & Robin) – aratta, de mellette komolyan letette a névjegyét a sorozatunkban korábban szereplő Egyenesen át (Flatliners, 1990), Az ügyfél (The Client, 1994), a 8 milliméter (8mm) és Az operaház fantomja (The Phantom of the Opera, 2003) című filmekkel is.
Schumacher egy rendkívül szuggesztív rendező, filmjeivel rendszerint beszippantja a történetbe a nézőket, akik így szinte együtt lélegeznek, együtt élik meg a kalandokat a főszereplőkkel. Szabályosan érezzük, ahogy a rendező fogja a kezünket, és sorra mutatja meg nekünk az eseményeket, a társadalmi problémákat, szörnyűségeket akkor is, ha inkább elfordítanánk vagy éppen a homokba dugnánk a fejünket. Az Összeomlás egy akciódús thriller, de számos társadalmi problémát mutat meg, méghozzá könyörtelenül.
A stúdiók nem igazán repestek az örömtől, nem álltak sorban azért, hogy elkészítsék ezt a filmet. A forgatókönyvíró, Ebbe Roe Smith hiába kopogtatott a hollywoodi stúdiók ajtaján, sehol sem fogadták szívesen. Ügynöke, Jon Klane a The New York Timesnak adott interjújában azt mondta, hogy az egyik stúdiónál egyenesen ezekkel a szavakkal utasították el a film elkészítését:
Nemcsak arról van szó, hogy nem csináljuk meg a filmet, de bízunk benne, hogy egyik stúdió sem fogja, ugyanis társadalmi felelőtlenség lenne.
Azonban Michael Douglas és Joel Schumacher addig próbálkozott, míg végül sikerült elkészíteni ezt a mozit.
A történet William Foster (D-Fens, ahogy az a kocsijának a rendszámán olvasható) egy napját mutatja be. William egy átlagember, akinek számos magánéleti gondja van. Elvált, keveset láthatja az imádott kislányát, kirúgták a munkahelyéről is, az édesanyjával él. Ezen a napon mindezt a vállára mázsás teherként nehezedő gondot nem bírja tovább elviselni, és összeomlik. Egy hatalmas dugóban ülve egyszer csak otthagyja az autóját, és elhatározza, hogy hazamegy a régi családjához, majd ott mindent újra tud kezdeni, és minden olyan lesz mint régen volt. Azonban ez az idilli kép csak az ő elméjében létezik, a felesége egyáltalán nem így gondolja, hiszen korábban már távoltartási végzést kért a férje ellen.
