Az öt legjobb Robert De Niro-film – Nagymenők + videó

Martin Scorsese mesterműve, a világ egyik legjobb gengszterfilmje.

Forrás: InterCom

A Robert De Niro filmjeit bemutató sorozatunkban elérkeztünk a győztes moziig. Idézzük vissza mely filmek kerültek fel a mini toplistánkra. Az ötödik helyet Alan Parker sötét mozija, az Angyalszív (Angel Heart)  szerezte meg, a negyedik pozíciót pedig a két nagyágyút, Al Pacinót és Robert De Nirót egyszerre a filmvászonra varázsoló Szemtől szemben (Heat) című mozi érdemelte ki, a bronzérmes film A rettegés foka (Cape Fear) című film lett, az ezüstérmet pedig az 1976-os kultikus mozi, a Taxisofőr (Taxi Driver) szerezte meg. Minden bizonnyal helyet érdemelt volna a listánkon az Aljas utcák (Mean Streets,1973),  Az utolsó filmcézár (The Last Tycoon, 1976), New York, New York (1977), A Szavasvadász (The Deer Hunter, 1978), Dühöngő bika (Raging Bull, 1980), Gyónás gyilkosság után (True Confessions, 1981), A komédia királya (The King of Comedy, 1983), Volt egyszer egy Amerika (Once Upon a Time in America, 1984), Brazil (1985), Aki legyőzte Al Caponét (The Untouchables, 1987), Éjszakai rohanás (Midnight Run, 1988), Casino (1995), vagy éppen Az ír (The Irishman, 2019). Azonban az első helyet a zseniális 1990-es maffiafilm, a Nagymenők (GoodFellas) szerezte meg.

1. Nagymenők (1990)

A filmet Martin Scorsese rendezte. Robert De Niro és Scorsese neve szinte összeforrott, a Nagymenők előtt öt (!) alkalommal dolgoztak együtt. A világhírű rendező olyan legendás mozikat adott a filmtörténetnek a teljesség igénye nélkül, mint az Aljas utcák (Mean Streets, 1973), az Alice már nem lakik itt (Alice Doesn’t Live Here Anymore, 1974), a Taxisofőr (Taxi Driver, 1976), a New York, New York (1977), Az utolsó valcer (The Last Waltz, 1978), a Dühöngő bika (Raging Bull, 1980), A komédia királya (The King of Comedy, 1982), A pénz színe (The Color of Money, 1986), a Krisztus utolsó megkísértése (The Last Temptation of Christ, 1988), a Nagymenők (GoodFellas, 1990), Az ártatlanság kora (The Age of Innocence, 1993),a Casino (1995), A rettegés foka (Cape Fear, 1991), a New York bandái (Gangs of New York, 2002), A tégla (The Departed, 2006), a Viharsziget (Shutter Island, 2010), A Wall Street farkasa (The Wolf of Wall Street, 2013) vagy éppen Az ír (The Irishman) 2019-ből. 

Fotó: InterCom

Háttér és szakmai elismerések

A sztori egy igaz történeten alapuló bűnügyi dráma, melynek forgatókönyvét Scorsesevel közösen Nicholas Pileggi a film alapjául szolgáló 1985-ös regény, a Wise Guy írója jegyez. Az mindig szerencsés, ha a mű szerzője írja a scriptet is, mert ő jobban érzi, hogy hova kell a hangsúlyokat tenni, mit lehet lerövidíteni, átalakítani vagy akár kihagyni. Pileggi bűnügyi újságíró volt, ebben a minőségében írta meg a történetet. A filmet nagy sikerrel vetítették, annak ellenére, hogy nagyon hosszú, 146 perces. A szakmai is elismerte, hiszen hat Oscar-jelölése volt: Oscar-díj a legjobb filmnek, Oscar-díj a legjobb rendezőnek, Oscar-díj a legjobb vágásnak, Oscar-díj a legjobb adaptált forgatókönyvnek, Oscar-díj a legjobb női mellékszereplőnek, illetve az egy elismerés, amit végül elhódított, a legjobb férfi mellékszereplőnek járó trófea, amit Joe Pesci kapott meg Tommy DeVito megformálásáért. Egyébként Joe Pesci alakítását több más díjjal is honorálták. Elnyerte a Bostoni, a Chicagói, a Kansas City-i a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetségének díjait, valamint begyűjtötte a Nemzeti Filmszemle Tanács díját. Robert De Niro a New York-i Filmkritikusok Szövetségének díját kapta. Lorranie Bracco Joe Pescihez hasonlóan megkapta a Chicagói és a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetsége díját és jelölték az Oscar- és Golden Globe-díjra. Bár Ray Liotta nem kapott díjat Henry Hill megszemélyesítéséért, de alakítását több kritikus is elismerte – olvasható a Wikipédia összeállításában. Ezenkívül a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon is három díjat zsebelt be a film: Ezüst Oroszlánt (Martin Scorsese), Bastone Bianco Filmkritika-díjat (Martin Scorsese) és a Közönség-díjat (Martin Scorsese).

A történet

Nicolas Pileggi magyarul is megjelent dokumentumregénye, tehát megtörtént események szolgáltak alapul a mozihoz. A történet az 1950-es években kezdődik. Henry (Ray Liotta) kiskamaszként vágyakozva figyeli a szomszédjában lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, a félig ír, félig szicíliai Jimmy (Robert De Niro) fényűző életét. Könnyen elcsábítja a gengszterek világa és a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. A mozi Henry Hill történetét mesélte el, aki közel 25 évnyi szolgálat után, 1980-ban feladta egykori társait, ő pedig a tanúvédelmi program részeként új nevet és személyazonosságot kapott. Fordulatokban gazdag film, parádés szereposztásának köszönhetően, kitűnő jellemábrázolásokat is felvonultat. A sok durvaság, drogfogyasztás és kemény, véres jelenet mellett rendkívül okos a film. Megszeretjük a gonosz, hidegvérű maffiózókat, de nem tudjuk elítélni Henryt sem a döntéséért hiszen, ha ezt nem lépi meg, a saját életével fizetett volna. 

Film sokat idézett jelenete

Sokat idézett képsor az úgynevezett Copacabana-jelenet is, mikor Henry (Ray Liotta) le kívánja nyűgözni újdonsült barátnőjét, és a hátsó ajtón át beviszi a város egyik legmenőbb klubjába, hogy végül egy, a semmiből elővarázsolt különasztalnál, az első sorban foglaljanak helyet, egy üveg pezsgő társaságában. Érdekesség, hogy ez az ominózus jelenet a könyvben mindössze három mondat:

„Mindig a színpadhoz közel foglaltunk helyet, és egyik este Sammy Davis Jr. pezsgőt küldött nekünk. Zsúfolt éjszakákon, mikor az emberek odakint álltak sorban és nem tudtak bejutni, az ajtónálló Henry-t és a társaságunkat a konyhán át engedte be, ami tele volt kínai szakáccsal, mi pedig felmentünk és rögtön le is ültünk. Semmi sem volt ehhez fogható” – olvasható a IGN oldalán. Filmszakmailag is jelentős a jelenet, hiszen Scorsese és persze az operatőr, Ballhaus ezt a néhány sort egyetlen hosszú, három perc körüli, vágás nélküli, steadicammel felvett jelenetbe sűrítette bele.

Érdekességek

A Mafab összeállítása szerint a  szerepre való felkészülés során Ray Liotta szeretett volna találkozni az igazi Henry Hill-lel, de ezt Scorsese megtiltotta neki, mert a rendező attól tartott, hogy az egykori gengszter túlságosan is befolyásolni fogja a színészt. Emiatt Liotta csak a Pileggi által készített, többórányi Henry Hill-interjúkat hallgathatta meg. 

A BBC által létrehozott lista szerint a Nagymenők 20. a filmtörténet száz legjobb alkotásának sorában. Henry Hill szerepére a producer, Irwin Winkler Tom Cruse-t vagy Sean Pennt szerette volna, de hála istennek Martin Scorsese ragaszkodott az eredeti elképzeléséhez és végül Ray Liotta kapta meg a szerepet, így élete legjobbját tudta nyújtani.

Összegzés

A Nagymenők forradalmasította az erőszak megjelenítését. Szinte egymást érik a kemény jelenetek és a trágár szövegek. Csak az a bizonyos négybetűs szó 300 alkalommal hangzik el a filmben. Mindezek mellett, a történet zseniális, a színészek káprázatosak. Ray Liotta klasszis teljesítményt nyújt. Igazán ez az ő nagy filmje, de természetesen Robert De Niro zseniális, mint mindig és Joe Pesci sem véletlenül kapta meg azt a bizonyos Oscar-szobrot az alakításáért. A Nagymenők mindent egybevetve egy monumentális történet, ami a hossza ellenére beszippantja a nézőket. Ráadásul ajánlom mindenkinek a többszöri újranézését, mert mindig tartogat valami újat a filmkedvelő ínyenceknek. Robert De Niro filmjeit bemutató sorozatunkban ezúttal nem De Niro alakítása miatt szerezte meg az első helyet, sokkal inkább magát a filmet értékeltük ezzel a pozícióval.

Idővonal: A Nagymenők című filmet 1990-ben mutatták be, abban az évben, amikor hivatalosan is befejeződött a berlini fal bontása, az NDK koalíciós kormánya támogatta az NSZK-val való egyesülést és azt, hogy az egyesült ország a NATO tagja legyen; Berlinben, a Reichstag épületében megtartották a 144 keletnémet képviselő csatlakozásával 663 tagúvá bővült Szövetségi Gyűlés (Bundestag) háború utáni első ülését; a NATO védelmi miniszterek és az Atomtervező Csoport Kananaskisban tartott ülésén megtárgyalta az európai politikai választások hatását a NATO biztonságpolitikájára; Margaret Thatcher lemondott a brit miniszterelnöki posztról; Németország nyerte az olaszországi labdarúgó-világbajnokságot, és természetesen, ami számunkra a legfontosabb, ez év tavaszán tartották meg hazánkban az első szabad választásokat. Magyarországon 1991. július 12-e volt a film bemutatója, abban az évben, amelynek június 19-i napján az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánk területét, és szintén ebben az évben szűnt meg véglegesen a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete is. (Wikipédia)

A jövő héten folytatjuk filmes időutazásunkat és egy újabb világsztár filmjeivel folytatjuk.

Borítókép: A három profi gengszter: Tommy DeVito (Joe Pesci), Henry (Ray Liotta) és Jimmy (Robert De Niro) - (Fotó: InterCom)