A Nicolas Cage filmjeit bemutató minisorozatunkban az ötödik helyet egy felkavaró, sötét thriller, a 8 mm szerezte meg, a negyedik pozíciót egy ikonikus akciófilm, a Con Air – A fegyencjárat érte el. Ezen a héten már a bronzérmes filmmel érkezünk, ami eltér az eddig tárgyalt alkotásoktól, Nicolas Cage ebben a moziban romantikus oldalát mutatta meg, ez a film pedig nem más, mint az Angyalok városa (City Of Angel).
3. Angyalok városa (1998)
A filmet Brad Silberling rendezte, és részben Wim Wenders 1987-es Berlin felett az ég (Der Himmel über Berlin) című filmje ihlette. A film alapötlete Wenders klasszikusából származik, amely hasonló témákat dolgoz fel angyalokról, akik figyelik az emberek életét. Az Angyalok városa a német film amerikai adaptációjának tekinthető, habár a cselekményt Los Angelesbe helyezte át, és jóval romantikusabb irányt vett. A film 1998-as bemutatásakor a kritikusok eltérően értékelték: sokan dicsérték a film érzelmi intenzitását, különleges képi világát és a spirituális témákat, míg mások túl szentimentálisnak és lassúnak találták. A közönség sokkal pozitívabban fogadta a filmet. A mozi romantikus története és a főszereplők közötti kémia sok néző számára megható és emlékezetes élményt nyújtott. A zene, különösen a Goo Goo Dolls Iris című száma, nagy hatással volt a film érzelmi fogadtatására. Az Iris világszerte sláger lett, és az egyik legismertebb filmzenei dallá vált, de Sarah McLachlan Angel című dala is nagy hatást gyakorolt a közönségre, és segített kifejezni a film melankolikus és éteri hangulatát.
A történet
A történet középpontjában Seth (Cage), egy angyal áll, akinek feladata a haldokló emberek lelkeinek átsegítése a túlvilágra. Seth azonban beleszeret Maggie Rice-ba (Meg Ryan), egy sebészorvosba, és kezd vonzódni az emberi érzések és élmények iránt. Ahogy Seth és Maggie közelednek egymáshoz, Seth számára megnyílik a lehetőség, hogy feladja angyali lényét, és emberré váljon, hogy megtapasztalhassa az érzelmeket, különösen a szerelmet. A film látványvilága a Los Angeles-i tájat és városi életet keveri angyali jelenléttel, hangsúlyozva a két világ közötti kontrasztot.
A film egyik különlegessége, hogy az angyalok ábrázolása kissé eltér a hagyományostól: nem láthatatlan szárnyas lényekként jelennek meg, hanem egyszerű, fekete ruhás emberekként, akik közvetlen közelről figyelik az emberek mindennapjait, mégsem képesek közvetlen kapcsolatba lépni velük.