Káel Csaba Hunyadi-sorozat magyar film Nemzeti Filmintézet NFI

Streaming vagy halál? Így változik meg gyökeresen a magyar film jövője

A Nemzeti Filmintézet öt évvel ezelőtt igencsak viharos időkben kezdte meg a működését: egyszerre találta magát szembe az átalakuló nézői szokásokkal és a streaming térnyerésével, illetve ezzel szoros összefüggésben a moziba járási hajlandóság is alaposan visszaesett a vírushelyzet miatt. Nemcsak nálunk, hanem világszerte, pont akkor, amikor már egyre nagyobb tömegek kezdték el újra megszeretni a magyar filmeket. Az ötéves jubileumi év biztató eredményeket hozott, ám Káel Csaba filmügyi kormánybiztos szerint még mindig rengeteg a munka.

2026. 01. 17. 6:32

Káel Csaba 2019-ben került a filmügyért felelős kormánybiztosi pozícióba. Fotó: Ladóczki Balázs

– Öt évvel ezelőtt, amikor a Nemzeti Filmintézet elkezdte a működését, akkor felépítettünk egy stratégiát, aminek a két legfontosabb pontja az volt, hogy a támogatásunkkal minél magasabb színvonalú mozgóképes alkotások készüljenek és hogy ezek minél több emberhez jussanak el – kezdi a számvetést Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, kiemelve azt a jelentős változtatást az Andy Vajna-féle rendszerhez képest, hogy az állami filmfinanszírozó ekkor egyesítette a nem mozifilmes mozgóképek (tévéfilmek, dokumentumfilmek stb.) ügyének képviseletét a mozifilmekkel, és hogy azóta nemcsak a marketing tevékenységre, hanem azon belül is legfőképpen a forgalmazás támogatására fektetnek egyre nagyobb hangsúlyt. – Az idők szava azt diktálta, hogy igenis foglalkozni kell minden disztribúciós területtel, hiszen a közönség ma már nemcsak a mozikban néz új filmeket, hanem itt vannak a streaming szolgáltatók és a különböző televíziós csatornák, egyre több és jobb, minőségibb, gyakran már-már mozifilmes színvonalú tartalmakkal. Tehát ez egy új korszak, új kihívásokkal – világít rá a kormánybiztos, megemlítve a magyar filmek digitális gyűjtőhelyeként, amolyan filmgalériaként is funkcionáló Filmiót, ami 2020 óta folyamatosan bővül (ma már csaknem 1200 mozgóképes alkotás tekinthető meg rajta, a régi klasszikusoktól kezdve a legfrissebb újdonságokig), és a látogatók, megtekintések számában is dinamikusan fejlődik (idén is csaknem húsz százalékot). – A Filmio olyan szempontból is sikeres, hogy segíti a generációs filmélményt. Rengeteg szülő mesél a gyermekkora, fiatalkora meghatározó filmjeiről, ezek most már csak egy gombnyomásra vannak tőlük – jegyzi meg a kormánybiztos, aki szerint igazi áttörést hozna, ha sikerülne megvalósítani egy összeurópai vagy első lépésként legalább egy kelet-európai streaming platformot.

A filmügyi kormánybiztos mögötti filmplakátok árulkodnak a magyar fim sokszínűségéről. Fotó: Ladóczki Balázs

Káel Csaba: A végső siker továbbra is az alkotókon és a producereken múlik

Ez a jogi kérdések miatt nagy kihívás, de folyamatosan tárgyalnak a leendő partnerekkel, és ugyanez igaz a mozis forgalmazásra is: – Tudomásul kell vennünk, hogy a nagy mozihálózatok alapvetően a nemzetközi forgalmazás kiszolgálására jöttek létre. Számukra a „local content” hasznos kiegészítő bevétel lehet, de nem a fő irány, nem is prioritás. Éppen ezért elengedhetetlen egy olyan, kifejezetten magyar és európai filmek bemutatására alkalmas mozihálózat kiépítése, amely működésében és láthatóságában a nagy plázamozikhoz hasonlítható. Ez nem azonos a művészmozi-hálózattal, hanem egy széles közönséget elérő, korszerű infrastruktúrát feltételez. Egy ilyen hálózat létrehozása viszont csak európai összefogással képzelhető el. Az elmúlt öt évben ezért dolgozom azon, hogy vagy egy önálló mozihálózat jöjjön létre, vagy pedig olyan megállapodások szülessenek a nagy plázamozikkal, amelyekben a magyar és európai filmek jóval erősebb és kiszámíthatóbb láthatóságot kapnak – állítja Káel Csaba, hozzátéve, hogy Magyarország területén jelenleg a lakosság harminc-negyven százaléka nem is tud a saját lakóhelye közelében moziba menni.

Ezért a közelmúlt egyik legnagyobb sikere volt a hálózatépítés: – Ennek egyik első lépése a filmklubhálózat újraépítése volt: ma már szinte minden magyarországi, sőt határon túli magyar egyetemen működik filmklub. A nyolcvanas években egy ilyen élmény indított el engem is a filmrendezői pályán.

Ennek egy kiterjesztett része pedig a kultúrházak, a közösségi terek bevonása. Idén a Nemzeti Művelődési Intézettel együttműködésben országosan mintegy 210 helyszínen indul el a program, olyan településeken is, ahol nincs mozi, ugyanakkor a kultúrházakban a mai digitális vetítés technikának köszönhetően már sokkal könnyebb a megfelelő infrastruktúra kialakítása, mint régebben. A kormánybiztos szerint ez az irány európai szinten is működőképes modell lehetne: – Amikor nemzetközi fesztiválokon találkozom más országok filmes döntéshozóival, mindig ugyanoda jutunk: a forgalmazás a szűk keresztmetszet. Miközben Európa-szerte csökken az állami filmfinanszírozás, létezik egy mintegy 450 milliós európai piac, amelynek bevételeit döntően amerikai filmek viszik el. Ezért elkerülhetetlen, hogy saját forgalmazási infrastruktúrát építsünk – emeli ki ismét Káel Csaba.

A forgalmazás, a premieridőzítés és a célközönség elérése azonban alapvetően produceri feladat. – A filmintézet nem tud és nem is akar forgalmazóként működni: a szerepe abban áll, hogy kereteket és eszközöket biztosítson azoknak a producereknek, akik tudatosan építik fel a filmjük útját. Ilyenek a különféle filmpromóciós pályázatok, a marketingtámogatások vagy éppen az a lehetőség, hogy egy film végigmenjen az országos filmklubhálózaton, és közvetlenül találkozzon a közönségével. De ezek is csak akkor működnek, ha világos koncepció áll mögöttük. A végső siker továbbra is azon múlik, hogy a film mögött álló alkotók és producerek mennyire tudatosan építik fel a forgalmazást és a kommunikációt – hangsúlyozza a kormánybiztos, kiemelve a tavalyi év legnagyobb sikertörténetét, amiben egyszerre ér össze a tudatos koncepcióépítés, a sikeres forgalmazás, a streaming és a televízió térnyerése, illetve a magas nemzeti kulturális érték. Nem nehéz kitalálni, miről van szó. – A Hunyadi egy roppant tudatos produceri gondolkodás eredménye: Robert Lantos abból indult ki, hogy egy tízmilliós ország nem képes önerőből előállítani egy ekkora költségvetésű sorozatot, és nincs értelme belevágni, ha nincs mögötte nemzetközi terjesztési potenciál.

Itt azonban nemcsak gazdasági kérdésről van szó, hanem kulturális küldetésről is: egy magyar és egyben európai történelmi hős története jut el a nemzetközi közönséghez. A projekt minden elemét, a forgatókönyvtől a szereposztáson át a terjesztésig ebből a szempontból gondolták végig. A magyar filmes szakma világszínvonalú technikai tudását úgy használták fel, hogy az nemzetközi érdeklődést keltsen.

A történet eleve több országot érint, a szerepeket helyi sztárok játsszák, a karakterek a saját nyelvükön szólalnak meg, ami valódi kapcsolódási pontot teremt az egyes piacokon, más országok is érdekeltek a sikerben. – Az elmúlt öt évben kiemelten erősödött a koprodukciós gondolkodás is: mintegy negyven ilyen film készült el ezen az elven – teszi hozzá Káel Csaba, nyomatékosítva a producerek jelentőségét. – Léteznek működő produceri technikák és stratégiák, de ezeket meg kell tanulni és tudatosan alkalmazni. Hazánkban a producerképzés még viszonylag új keletű. A magyar filmipar jelenlegi kihívása, hogy a világszínvonalú szervizmunkát végző „vonal alatti” szakemberek mellett a kreatív, „vonal feletti” alkotók is erősebb nemzetközi pozícióba kerüljenek, és ebben kulcsszerepük van a jól felkészült, nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező producereknek – állapította meg beszélgetésünk végén a kormánybiztos.

Kapcsolódó cikkeink: