Hunyadi János és a Balaton visszahódították azt, amit már négy évtizede elveszettnek hittünk

A tavaly átadott, korszerűsített fóti stúdiókomplexum műtermeinek elnevezésével indította 2026-ot a Nemzeti Filmintézet. Az évnyitó azonban jóval többről szólt, mint egy szimbolikus gesztusról: a rendezvényen kirajzolódott, milyen szakmai, közönség- és piacépítő eredményeket ért el tavaly a magyar film, de nem maradt el a jövőbe tekintés sem.

A Hunyadi-sorozat sikerrel viszi el a déli harangszó történetét az egész világban. Forrás: TV2

Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet (NFI) elnöke az évnyitón emlékeztetett rá, hogy a magyar film az elmúlt esztendő során újra stabil kapcsolatba került a közönségével. A mozipénztáraknál a Hogyan tudnék élni nélküled? kiugró sikere jelképes jelentőségűvé vált: az egymilliót meghaladó nézőszám és a csaknem kétmilliárd forintos bevétel egy olyan korszakot idézett meg, amelyre évtizedek óta nem volt példa a magyar filmben. A nézők visszatérése azonban nem elszigetelt jelenség, hanem tendencia: a Véletlenül írtam egy könyvet mozis fogadtatása, a Hunyadi-sorozat televíziós sikere, valamint a magyar tartalmak erős streaming jelenléte együtt rajzolják ki azt a képet, amely szerint a hazai filmgyártás több platformon is képes megszólítani különböző közönségrétegeket.

A Nemzeti Filmintézet évnyitó rendezvényét a szakmabeliek nagyszámú részvételével és a névadók hozzátartozóinak, Makk Lili vágó és ifj. Banovich Tamás képzőművész-galériatulajdonos jelenlétében tartották meg Fotó: Szatlo Gabor

Erős évet zárt a magyar film

A 2025-ös év nemcsak belföldön, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményeket hozott. A koprodukciós együttműködések száma látványosan nőtt, számos olyan országgal is, melyekkel korábban nem volt filmes együttműködés, a velencei filmfesztivál versenyprogramjába pedig két magyar koprodukció is meghívást kapott, amire évtizedek óta nem volt példa. Az Árva és a Csendes barát világpremierjére is ott került sor, utóbbi fontos díjakkal távozott Velencéből.

Mindezekkel párhuzamosan a film­örökség kezelése és nemzetközi pozicionálása is új hangsúlyt kapott. Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója szerint az intézet ma már nem csupán finanszírozási és szakmai háttérintézmény, hanem aktív szereplője a filmek nemzetközi mozgásának, katalizátora a kortárs és a klasszikus filmek terjesztésének, és tudatosan azon dolgoznak, hogy a magyar film látható és értelmezhető legyen a külföldi piacokon is. 

Ennek egyik legfontosabb visszaigazolása, hogy 2025-ben először haladta meg az egymilliárd forintot az új és a felújított klasszikus magyar filmek belföldi és nemzetközi jogértékesítéséből származó bevétel. Pál Ákos szerint ez nem pusztán pénzügyi adat, hanem annak bizonyítéka, hogy a magyar filmkincs – megfelelő szakmai előkészítéssel – tartós nemzetközi érdeklődésre tarthat számot. A filmarchívumi munka nemzetközi elismertségét jelzi az is, hogy az NFI Filmarchívum és Filmlabor igazgatósága nemzetközi tenderen nyerte el a szaúd-arábiai filmkincs digitalizálási és felújítási projektjét. A másfél évre tervezett, kutatással összekapcsolt program új típusú együttműködéseket hozhat, és hosszabb távon is meghatározhatja a magyar restaurátori és archiválási szakértelem nemzetközi pozícióját.

Az animációs szektor 2025-ben külön fejezetet érdemelt. Magyarország díszvendégként szerepelt az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon (erről szóló riportunkat lásd itt), ahol a 111 éves magyar animáció előtt tisztelegtek. A mintegy kétszáz fős magyar szakmai jelenlét nemcsak reprezentatív volt, hanem valódi szakmai kapcsolatok kialakulását is elősegítette.

A jövő filmes generációira is tudatos figyelem irányult: 2025-ben három első film forgatása valósult meg, további három projekt gyártási támogatást kapott, öt filmterv fejlesztése indult el, és folytatódik az inkubátorprogram is, amely tizenegyedik alkalommal kínál belépési pontot pályakezdő alkotóknak.

A 2026-os évre előre tekintve Káel Csaba bejelentette, hogy a MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivált június 18–20. között rendezik meg Veszprémben és Balatonfüreden, míg a 9. Budapesti Klasszikus Film Maratont szeptember 15–20. között tartják.

Az évnyitó végén a fóti filmgyártó bázis ünnepélyes névadása mintegy keretbe foglalta a felsorolt eredményeket. A tavaly átadott, teljesen megújult stúdiókomplexum négy műterme Adolph Zukor, William Fox, Makk Károly és Radványi Géza nevét vette fel, míg a középkori várdíszlet Banovich Tamás díszlettervező-rendező emlékét őrzi tovább – jelezve, hogy az intézmény egyszerre épít a jelenre, a jövőre és a magyar film gazdag múltjára.