Hova tekereg a szókígyó?

A helyesírási szabályzatok viszonylag jó eligazítást adnak, de mindig akadnak olyan példák, amelyek kibújnak a szabályozás alól.

A helyesírási szabályzatok viszonylag jól eligazítanak a nyelvi jelenségek leírásában, de mindig akadnak olyan példák, amelyek kibújnak a szabályozás alól. Erre mondta Fábián Pál tanár úr, az 1954-es és az 1984-es helyesírás meghatározó alakja, hogy lehet így is írni, meg lehet úgy is írni. Én is ehhez tartom magam. Ez azonban nem fölmentés az iskolában és érettségin, ezek az is-is jelenségek csak a különleges, bonyolult, leginkább szaknyelvi írásmódot jellemzik!

Előszeretettel kérdezgetik a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda nyelvi tanácsadóit a többszörös szóösszetételek helyesírásáról. Néha úgy tűnik, hogy kimódolt, teljesen életidegen szókígyókat alkotnak, hogy ezzel vizsgáztassák a szakembert. 

Például, hogy kellene írni (most tudatosan széttagolva írom): rövid távú eredmény szemlélet, inzulin normál érték tartomány, hobbi hangszer készítő, kalászos gabona vetőmag kereskedelem, rövid ital pohár szett. Kétségtelen, hogy ezek egyetlen összetett fogalmat is jelölhetnek, ezért egybeírásuk indokolt lehet. 

A többszörös szóösszetételek helyesírására három szabály is vonatkozik (139–141.), ezeknek a lényege a szótagszámlálás (hat szótag fölött kell figyelni) és a szóösszetételi tagok (három vagy annál több) számbavétele, ezért ezt népiesen 6:3-as szabálynak is nevezik; valamint az elő- és utótagok jelentésviszonyait is figyelembe vevő lehetséges tagolás neve: mozgószabály.

Ezek alapján a vizsgakérdésnek szánt formákat így lehetne írni: rövidtávúeredmény-szemlélet, inzulinnormálérték-tartomány, hobbihangszer-készítő, kalászosgabonavetőmag-kereskedelem, röviditalpohár-szett, esetleg rövidital-pohárszett. Mint látható, ezekkel is lehetne vitatkozni, mert a két fő összetételi tag határán kell kötőjellel tagolni, de mi a két fő összetételi tag? 

Honnan tudhatná az egyszerű halandó, hogy az eredményszemlélet rövid távú, avagy inkább rövid távú eredménynek van szemlélete? Hogy az a tartomány az inzulin normál értékére vonatkozik, vagy az inzulinnak van normálérték-tartománya? A hobbihangszer-készítő esetében még egyszerűbb a felbontás: nem a hangszerkészítő hobbi, hanem a hobbihangszernek van készítője. 

Ezt a jelenséget a vágott baromfi kereskedő szókapcsolattal/szóösszetétellel szokták bemutatni, magyarázni és a hibázót kinevetve pellengérre állítani. Ha ugyanis úgy írjuk, hogy vágott baromfikereskedő, akkor a kereskedő maga lett felszabdalva, s ez elég jól hangzó címe lehet egy kriminek. 

Ha viszont úgy írjuk, hogy vágottbaromfi-kereskedő, akkor az a megszokott piaci felirat. Tény, hogy alaposan elemezve ez a kettősség kijön, és kacaghatunk, de a jelenség nem életszerű, mert ha széttagolva látnám (és látom): vágott baromfi kereskedő, az adott helyzetben pontosan érteni fogom, hogy miről van szó.

A többszörösen összetett szavakkal kapcsolatos megengedő, sőt laza álláspontom a helyesírási szabályzatot „szentírásnak” tekintők köré­ben heves ellenérzést fog kiváltani. Pedig maga a szabályzat is ad engedményt: „A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel tagolhatjuk a két fő összetételi tag határán…” 

Tessék figyelni erre: tagolhatjuk! Tehát nem kötelező! És tanácsot is ad a szabályzat a vége-hossza nincs szókígyók elkerülésére: „Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők…”

A korábbi helyesírási szabályozásban részt vett Deme László nyelvész is. Egyszer valaki megkérdezte tőle, hogyan kell írni: pörkölt kávé keverék. Deme azt mondta: 6:3, azaz: pörköltkávé-keverék. 

Az illető tovább kérdezett: De mi van akkor, ha nem pörkölt kávéból van a keverék, hanem magát a kávékeveréket pörkölik? Deme kicsit gondolkodott, majd azt mondta: Menj a fenébe!

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)