Hova tekereg a szókígyó?

A helyesírási szabályzatok viszonylag jó eligazítást adnak, de mindig akadnak olyan példák, amelyek kibújnak a szabályozás alól.

A többszörös szóösszetételek helyesírására három szabály is vonatkozik (139–141.), ezeknek a lényege a szótagszámlálás (hat szótag fölött kell figyelni) és a szóösszetételi tagok (három vagy annál több) számbavétele, ezért ezt népiesen 6:3-as szabálynak is nevezik; valamint az elő- és utótagok jelentésviszonyait is figyelembe vevő lehetséges tagolás neve: mozgószabály.

Ezek alapján a vizsgakérdésnek szánt formákat így lehetne írni: rövidtávúeredmény-szemlélet, inzulinnormálérték-tartomány, hobbihangszer-készítő, kalászosgabonavetőmag-kereskedelem, röviditalpohár-szett, esetleg rövidital-pohárszett. Mint látható, ezekkel is lehetne vitatkozni, mert a két fő összetételi tag határán kell kötőjellel tagolni, de mi a két fő összetételi tag? 

Honnan tudhatná az egyszerű halandó, hogy az eredményszemlélet rövid távú, avagy inkább rövid távú eredménynek van szemlélete? Hogy az a tartomány az inzulin normál értékére vonatkozik, vagy az inzulinnak van normálérték-tartománya? A hobbihangszer-készítő esetében még egyszerűbb a felbontás: nem a hangszerkészítő hobbi, hanem a hobbihangszernek van készítője. 

Ezt a jelenséget a vágott baromfi kereskedő szókapcsolattal/szóösszetétellel szokták bemutatni, magyarázni és a hibázót kinevetve pellengérre állítani. Ha ugyanis úgy írjuk, hogy vágott baromfikereskedő, akkor a kereskedő maga lett felszabdalva, s ez elég jól hangzó címe lehet egy kriminek. 

Ha viszont úgy írjuk, hogy vágottbaromfi-kereskedő, akkor az a megszokott piaci felirat. Tény, hogy alaposan elemezve ez a kettősség kijön, és kacaghatunk, de a jelenség nem életszerű, mert ha széttagolva látnám (és látom): vágott baromfi kereskedő, az adott helyzetben pontosan érteni fogom, hogy miről van szó.

A többszörösen összetett szavakkal kapcsolatos megengedő, sőt laza álláspontom a helyesírási szabályzatot „szentírásnak” tekintők köré­ben heves ellenérzést fog kiváltani. Pedig maga a szabályzat is ad engedményt: „A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel tagolhatjuk a két fő összetételi tag határán…” 

Tessék figyelni erre: tagolhatjuk! Tehát nem kötelező! És tanácsot is ad a szabályzat a vége-hossza nincs szókígyók elkerülésére: „Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők…”

A korábbi helyesírási szabályozásban részt vett Deme László nyelvész is. Egyszer valaki megkérdezte tőle, hogyan kell írni: pörkölt kávé keverék. Deme azt mondta: 6:3, azaz: pörköltkávé-keverék. 

Az illető tovább kérdezett: De mi van akkor, ha nem pörkölt kávéból van a keverék, hanem magát a kávékeveréket pörkölik? Deme kicsit gondolkodott, majd azt mondta: Menj a fenébe!

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)