A FIFA elnöke már a vb előtt bevallottan Katar rajongója lett

Amikor a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) végrehajtó bizottsága 2010-ben úgy döntött, hogy 2022-ben Katar rendezi a világbajnokságot, sokan azonnal támadták a döntést. A foci-vb 2022-es helyszíne ellen irányuló kritikák alapjául csak részben a futball szempontjai szolgáltak, az emberi jogok kapcsán is komoly kétségek merültek fel Katarral kapcsolatban, sokan pedig megvesztegetést gyanítottak a háttérben. A FIFA akkori elnöke, a korrupció miatt megbukott Sepp Blatter azóta többször hibásnak nevezte a döntést, a szervezet jelenlegi vezetője, Gianni Infantino viszont tavaly óta a helyi főváros, Doha lakosa, és igyekszik a rendező ország kedvében járni.

FBL-QAT-LUSAIL-HILAL-ZAMALEK Fotó: AFP/KARIM JAAFAR

Vasárnap útjára indul a labda, kezdődik a világ legjelentősebb futballtornája, a labdarúgó-világbajnokság. A foci-vb 2022-ben Katarban zajlik, s az arab ország éghajlati jellemzői miatt került a szokásos nyári időpont helyett az év végére. A világbajnokság tornáról tornára hatalmas futballünnep, bár az idei vb felvezetésében talán a futball kapta a legkisebb szerepet.

Az Al-Bajt stadion, a foci-vb 2022-es arénáinak egyike. Fotó: MTI/EPA/Ali Haider

Hogy kapta meg Katar a foci-vb 2022-es rendezésének jogát?

A foci-vb 2022-es rendezésére öt ország pályázott (Katar, Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán, Ausztrália). A FIFA végrehajtó bizottsága 2010. december 2-án egyszerre szavazott a 2018-as és a 2022-es helyszínről. Előbbi világbajnokságot Oroszország, utóbbit Katar kapta meg, s bár mindkét döntés kapott kritikákat, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség utólag legalább annak biztosan örül, hogy nem fordított volt a szereposztás, mert Oroszországban idén, az ukrajnai háború februári kirobbanása után tényleg lehetetlen lett volna megrendezni a tornát.

Sepp Blatter, aki a döntés idején a FIFA elnöke volt, a vb előtti napokban kijelentette: hiba volt Katarnak ítélni a világbajnokságot. A svájci sportpolitikus ezúttal arra hivatkozott, hogy túl kicsi az ország, bár annak éppen előnye is lehet, hogy az alig több mint 11500 négyzetkilométeres Katar a vb-k történetének legkisebb területű házigazdája, hiszen a szurkolók a kis távolságok miatt egy nap akár több meccset is a helyszínen tekinthetnek meg. Blatter korrupció miatt 2027-ig szóló eltiltását tölti, azaz ma már tét nélkül fogalmazhat, de fontos felidézni, hogy már elnöksége idején, 2014-ben is hibának nevezte Katar megbízását, akkor az ország nyári hőségére utalt, amely alkalmatlan a futballra.

Blatter az Amerikai Egyesült Államok pályázatát támogatta – az USA végül 2026-ban Kanadával és Mexikóval közösen rendezi az első negyvennyolc csapatos vb-t –, és elmondása szerint sokáig az ő terveinek megfelelően alakultak a dolgok. Aztán jött egy párizsi vacsora, ahol Nicolas Sarkozy akkori francia elnöknél megjelent az UEFA aktuális vezetője, Michel Platini, valamint a katari koronaherceg, Tamim bin Hamad – ő ma már a rendező ország uralkodója, emellett a Paris Saint-Germain tulajdonosa. Az etikai vétségek miatt jelenleg szintén eltiltását töltő Platini a találkozó után már Katart támogatta, bár tagadja, hogy lenne összefüggés a vacsora és a véleményváltozás között.

Blatter szerint viszont a francia és a német lobbi négy késői szavazatváltást eredményezett, így nyerte Katar a voksolás utolsó fordulóját 14-8-ra az Egyesült Államokkal szemben.

A fentieket olvasva nem meglepő, hogy a katari pályázattal szemben is megfogalmazódtak korrupciós vádak, de az is igaz, hogy ez szinte állandó velejárója a helyszínről döntő szavazásoknak az elmúlt években, csak Brazília maradt ki ebből, amely 2014-re egyetlen jelölt volt. A 2006-os vb-t Németország is egy utolsó pillanatos, kétséges hátterű szavazatnak – pontosabban tartózkodásnak – köszönhetően nyerte el Dél-Afrikával szemben. A kettős mérce elhangzott a katari kommunikációban is a németek támadásaira, igaz, nem ezt a régi esetet emlegették fel, hanem a két ország között fennálló jelenlegi gazdasági együttműködést, amelynek kapcsán azt sem szabad elhallgatni, hogy német cégek alapos gazdasági előnyt kovácsoltak a katari rendezésből. S ha már kettős mérce: a korrupciós vádak után vizsgálódó bizottság munkája még Vilmos herceget és David Cameron akkori brit miniszterelnököt is összefüggésbe hozta szabálytalansággal a voksolás kapcsán.

A korrupciós vádak azonban nem az egyetlen problémaforrást jelentették. A női és az LMBTQ-egyenjogúság képviselői azonnal támadták a FIFA döntését, Katar emberi jogok szempontjából is súlyos kérdéseket vetett fel.

Hány vendégmunkás vesztette életét a vb építkezései során?

Elsőre kevésbé kerültek előtérbe a Katarba bevándorló munkások körülményei, az építkezések előrehaladtával azonban egyre inkább kiderült, hogy nagyon veszélyes munkát végeznek.

Az építkezésen dolgozók többsége szegényebb ázsiai országokból – főként Nepálból és Bangladesből – érkeztek Katarba. A papíron illegális, a gyakorlatban viszont mindennapos közvetítői díjak miatt a vendégmunkások adósságcsapdába keveredtek. Sok bangladesi munkavállalónak legalább egy évig kell dolgoznia, mire a közvetítői díjat ki tudják fizetni, az adósság fennállásáig viszont nem hagyhatják el a munkahelyüket, ahol az extrém meleg időjárás nehezítette a dolgukat.

A kritikák eredményeként Katar két változtatást is bevezetett, ám sem a minimálbér bevezetése, sem a munkahelyváltást szinte ellehetetlenítő kafala rendszer eltörlése nem aratott osztatlan sikert a nemzetközi megfigyelők körében. A minimálbért nevetségesen alacsonynak tartják, miközben az ország minden idők legdrágább futball-világbajnokságát rendezi. A nagy cégek pedig sikeresen lobbiztak a döntéshozóknál, így a formális változások ellenére továbbra is kiszolgáltatottak maradtak a vendégmunkások.

A legnagyobb tragédia azonban a helyzetben a rengeteg haláleset. Pontos számot lehetetlen mondani, a katari hatóságok hivatalos adatai szerint sokkal kevesebb munkás halt meg közvetlenül a borzasztó munkakörülmények miatt, mint más kimutatások alapján.

Az egyik legelterjedtebb szám a 6500 a Guardian 2021-es cikke alapján, de a német szurkolók a „több halott, mint játékperc” tiltakozó transzparensükön 15 000 halottra utaltak. A katari hatóságok kimutatásai alapján 2010 óta 17 000 bevándorló hunyt el az országban, ám ezt a különböző népességi és halálozási mutatók alapján teljesen normálisnak tartják, s kifejezetten kifogásolják, hogy valamennyi halálesetet a világbajnoksághoz akarják kötni, miközben az elhunyt bevándorlók több mint fele nem építőipari munkás volt. Tény, a Guardian cikke alapján is mindössze harminchat haláleset volt „közvetlen összefüggésbe” hozható az építkezésekkel, de Gianni Infantino FIFA-elnök még tovább ment.

A világbajnoki stadionok építése közben három ember halt meg. Nyilván ez is túl sok, de három a valós szám

 – fogalmazott a sportvezető, a katari adatokra hivatkozva, visszautasítva az ezres nagyságrendű számokat.

Fontos különbség a kimutatásokban, hogy a Katarban nyáron megszokott negyven fok feletti hőség rengeteg munkás szervezetét kikezdhette, ám amíg a szívproblémákat a nemzetközi kutatások a világbajnoksághoz kapcsolják, a katari hatóságok azonban attól független természetes halálként tartják számon ezeket.

Gianni Infantino és a FIFA a futball ünnepét helyezné előtérbe

A FIFA-elnök nemcsak az elhunyt vendégmunkások kérdésében igyekszik a katari szervezők kedvére tenni. Gianni Infantino már egy éve Doha lakosa, s minden megnyilvánulásából világos, hogy szoros szálak fűzik Katarhoz. S igyekezett is elterelni a Katarral kapcsolatos különféle problémákról a szót.

– Tudjuk, hogy a futball nem külön vákuumban létezik, és mi is tisztában vagyunk a világ különböző politikai természetű kihívásaival és nehézségeivel. De arra kérek mindenkit: ne rántsuk bele a futballt minden létező ideológiai és politikai csatározásba – szólította fel a futballvilágot Infantino a foci-vb rajtjának közeledtével. S ha ennek az eredménye kétséges is azok után, hogy a tavalyi Európa-bajnokságon számos csapat BLM-térdeléssel kezdte a meccseit, a német szövetség pedig szivárványos zászlókkal lepte el a müncheni aréna környékét a Németország–Magyarország csoportmeccs előtt, Infantino a kötelező kört letudta a szervezők felé: ő igyekezett csillapítani a kritikus hangokat.

A háttérben jól felfogott üzleti érdek áll, Katar ugyanis nemcsak rendezője, hanem nagyon komoly támogatója is a világbajnokságnak.

A foci-vb 2022-es fő partnerei között hét cég található, amelyek közül kettő katari állami vállalat. Az ország légitársasága és olajcége aligha áll majd bele kritikai éllel a Katarban uralkodó emberi jogi állapotokkal kapcsolatos témákba, hogy ezzel nyomást gyakoroljanak a szervezőkre, és valószínűleg a Human Right Watch emberi jogi szervezet sem elsősorban ezeknek a cégeknek címezte a felszólítását.

Mások a résztvevőktől, a futballistáktól várnak kiállást a világbajnoksággal összefüggésbe hozott társadalmi ügyekben. Ebből lett elege a Liverpool vezetőedzőjének: Jürgen Klopp szerint a labdarúgókat hagyni kellene, hogy életük egyik legfontosabb tornáján a futballra figyeljenek.

– Mostanában a játékosok többször is olyan helyzetbe kerülnek, hogy üzenetet kell közvetíteniük. Ez nekem nem tetszik. Felszólítják őket, hogy karszalagot viseljenek, ha nem teszik, akkor már nem is értenek egyet azzal az oldallal. Nem, nem és nem, ők futballisták – fakadt ki a német szakember, aki nem hallgatta el, hogy nem ért egyet a helyszínkijelöléssel, ám hozzátette: az illetékeseknek volt tizenkét évük változtatni, de nem tették meg.

Hogyan tiltakoznak egyes csapatok a katari helyzet miatt?

Tavaly Norvégia válogatottjára több helyi klub nyomást gyakorolt, hogy bojkottálja a világbajnokságot. Nos, Erling Haalandék valóban távol maradnak Katartól, de azért, mert – ahogy a 2000-es Eb óta minden nagy torna előtt – elbuktak a selejtezősorozatban.

Dánia válogatottja viszont kijutott a világbajnokságra, noha a selejtező során elveszítette a katari rendezés miatt egyik szponzorát. A dán csapat a tavalyi Európa-bajnokság legdrámaiabb történetét írta: az első fordulóban a legnagyobb sztárját, Christian Eriksent a pályán kellett újraéleszteni, Dánia a nagy mélységből felállva mégis az elődöntőig menetelt. A katari keretben ismét ott van Eriksen, mégsem róla szólnak a nemzeti csapattal kapcsolatos hírek, hanem mezgyártóról: a Hummel „láthatatlan” akar maradni Katarban. A lényegében teljesen egyszínű dresszeken még a dán futballszövetség címere is épphogy felfedezhető. A dánok ennél is tovább mentek volna, de a FIFA azt már nem engedélyezte, hogy „Emberi jogokat mindenkinek!” feliratú felsőben eddzenek.

Nem meglepő módon Dánia egyike annak a nyolc európai országnak is, amelynek csapatkapitánya szivárványos karszalag viselésével hívja fel a figyelmet a Katarban elnyomott LMBTQ-kisebbségre. Az öreg kontinens tizenhárom képviselője közül csupán a horvát, a szerb, a spanyol, a portugál és a lengyel válogatott nem csatlakozott az akcióhoz – utóbbi vezére, viszont jelezte, hogy szintén üzenni fog a karszalagjával, amely a háború sújtotta Ukrajna tiszteletére kék-sárga lesz.

A holland válogatott az elsők között, már a világbajnokság második játéknapján pályára lép. A Szenegál elleni találkozó előtti napokban azonban Louis van Gaal válogatottja még időt szakít arra, hogy vendégmunkásokkal beszélgessen azok munkakörülményeiről, akiket edzésen látnak vendégül a hollandok.

– Kissé mesterkélt lesz a helyzet, de mutatja a holland szövetség és a keret gondolkodását. A migránsokkal töltött óra után azonban már Szenegálra kell koncentrálnunk – mondta a szakember, akit a tavalyi Eb-kudarc után könyörögtek ki a nyugdíjból a hollandok.

Az akciókat figyelembe véve nem véletlen, hogy Gareth Southgate, az angolok szövetségi kapitánya szerint a FIFA és Infantino kérése optimista volt. Saját tapasztalata sem segíthet ezen: a közelmúltban négy Anglia és Magyarország közötti labdarúgómeccs előtt is tanúi voltunk, ahogy a szigetországi kollégák rendre több kérdést tettek fel Southgate-nek a szurkolókról és a rasszizmusról, mint a futballról.

Igaz, a világbajnokság azért biztos még nekik is megmozgatja a fantáziájukat. Ha útjára indul a labda, akkor könnyebb lesz a futballtörténésekről is írni a katari foci-vb kapcsán.

Itt talál meg mindent, amit a katari vb-ről tudni érdemes.

Borítókép: Gianni Infantino jól érzi magát Katarban (Fotó: AFP/Karim Jaafar)