A népmesék burkus királyának és muszka császárának népneve tehát eredetileg ’porosz, német’, illetve ’orosz’ nemzetiségre utalt. A két szó jelentésárnyalatainak fontosságára az operatörténetből említhetünk sajátos példát. Kodály Zoltán Háry Jánosának 1926-os bemutatóján, majd az azt követő évtizedekben az első felvonás („kaland”) még a „muszka” határon játszódott, ahol a határt kellemetlenkedő muszka silbak (őrszem) őrzi. 1952-től viszont a helyszínt óvatosan a „burkus” határra helyezték át a szövegkönyvben, ahol „burkus” határőr áll az őrbódéban (és tesz meg mindent azért, hogy a határ átjárhatatlan legyen).
Tehát – ahogy Breuer János egy tanulmányában feltárta – a dramaturgiai változtatással (minden bizonnyal Kodály Zoltán beleegyezésével) sikerült elkerülni, hogy a „baráti” Szovjetunió, kiváltképp annak hadserege feldühödjön a darabban elhangzó „muszka” szó hallatán.
Bár – és ezt talán a szerző is sejtette – a korabeli nézők számára talán nem jelenthetett gondot a bundában-kucsmában színpadra állított silbak és a hóval borított őrbódé földrajzi elhelyezése a burkus szó használata ellenére sem…
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!