Megmutatható-e Mohamed próféta az egyetemeken?

A Mohamed prófétáról és Buddháról mutatott képek sérthetik egyes diákok érzékenységét.

545743799 Fotó: ullstein bild Dtl. Forrás: Getty Images

A Spinédzserektől a Kedves fehér emberekig, a Gossip Girltől az Orvosokig számos film és könyv elemzi az amerikai oktatás anomáliáit, mégis viszonylag kevés szó esik az oktatás színvonaláról, illetve hogy ki határozza meg, mit szabad tanítani. 

Bő húsz évvel ezelőtt e sorok írójának lehetősége volt részt venni az Egyesült Államok egyik neves egyetemének nyári kurzusán, ahol minden órán elemeztünk egy-egy Newsweek-cikket. Az 1933-ban alapított hetilap egyik cikke kapcsán azonban egy csoporttárs felkapta a fejét, felcsattant, hogy őt ez a téma zavarja, és ne foglalkozzunk vele többet. A tanár leszegett fejjel kért elnézést, majd ugrott a következő feladatra.

Európai diákként legalábbis megdöbbentő volt a hozzáállás. Talán ha Erika Lopez Prater is megélt volna hasonlót, nem történik meg az akadémiai szférát november óta lázban tartó eset. Lopez Prater a minnesotai Hamline University adjunktusaként tanított művészettörténetet. A szemeszter elején a kurzusleírásban jelezte, hogy bizonyos órák sérthetik egyes diákok érzékenységét, mivel képeket fog mutatni Mohamed prófétáról és Buddháról. 

Ha ez bármely diákot zavarná, nyugodtan keresse meg. Senki nem tiltakozott. Októberben elérkezett Mohamed próféta bemutatása. Az óra előtt ismét felhívta a diákok figyelmét, hogy nem kötelező a részvétel az érzékeny tartalom miatt, továbbá óra közben is, hogy hamarosan meg fogja mutatni a kérdéses XIV. és XVI. századból származó festményeket, ahol a prófétát egyszer kendővel, a másikon anélkül ábrázolják. Lopez Prater mindezzel az általános tévedést kívánta illusztrálni, hogy az iszlám egységesen tilt bizonyos ábrázolásokat.

Aram Wedatalla az óra után az egyetem vezetéséhez fordult, mondván nem akart hinni a szemének, mikor meglátta a képeket, és „muszlimként és feketeként” nem hiszi, hogy része akar lenni egy olyan közösségnek, amely nem tiszteli az értékeit. Lopez Prater bár bocsánatot kért a diák érzékenységének megsértése miatt, az egyetem hamarosan azzal az indoklással rúgta ki, hogy a muszlim hallgatók sértetlensége fontosabb az akadémiai szabadságnál.

Szakértők és közösségimédia-felhasználók tömege zúdult fel a döntés kapcsán. Az iszlamofóbiát mindenki elítéli, és számosan elismerik, hogy 9/11 után Amerikában valóban fordultak elő ilyen cselekmények, azonban a két kép a művészettörténet része, tehát nem iszlamofób. Másrészt Lopez Prater minden lehető módon figyelmeztette a diákokat, tehát „nem tett semmi rosszat” – mondja az egyik Reddit-felhasználó. A Carleton College történészprofesszora, a muszlim vallású Amna Khalid kijelentette: egy művészettörténész tanárt eltiltani az említett festmények bemutatásától legalább olyan abszurd, mint arra kérni egy biológiaprofesszort, hogy ne tanítsa meg az evolúciót, mert az sérthet néhány, a Bibliát szó szerint értelmező keresztény közösséghez tartozó diákot.

A szintén tanár Zuhdi Jasser, az American Islamic Forum for Democracy alapító elnöke szerint a kérdés az iszlám tradicionalista felfogása és a woke kultúra összekapcsolódása mentén fogható meg. 

Véleménye szerint mint minden vallásnak, így az iszlámnak is szüksége van folyamatos megújulásra. A tradicionalista muszlimok azonban tiltakoznak a modern értelmezések ellen, amiben támogatóra találnak a woke kultúrában, mivel mindkettő a korábbi nyugati értékek ellen fogalmazza meg magát. A woke forradalom előtt, 2009-ben az egyik legbefolyásosabb muszlim gondolkodó, Taha Janet al-Alwani még nyugodtan mondhatta, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróságon lévő Mohamed-szobor „a muszlim közösség felé tett pozitív gesztus”, ma viszont el­vész a vita és kritikai gondolkodás, amely Amerika és az egyetemi élet alapja volt korábban.

Borítókép: Mohamed próféta születése török miniatúrán a XVI. századból. Egységes tilalmak (Fotó: Getty Images)