Az egyik ismerősöm az alábbi kérdéssel keresett meg: „A következő címet, még pontosabban kiemelt mondatot olvastam az interneten: »Megtalálták a legfőbb hibást az M1-es tömegbalesetben.« Aztán a cikkben ez szerepel: »A klímaváltozás és az intenzív földhasználat is hozzájárult a porvihar kialakulásához.« Szerintem a címből azt lehetett érteni, hogy egy személyt találtak meg felelősként. Jól gondolom?” Igen, jól vélekedik. Az ilyen megfogalmazásokat nevezik kattintásvadász címnek. Hiszen az írást elolvasva kiderül, hogy az okát és nem a felelős személyt, azaz a hibást találták meg.
Kiss Róbert Richard az internetes sajtó címadását vizsgálva megállapította, hogy a megtévesztő címnek több fajtáját különíthetjük el. Az elhallgató cím az, amelyik a szöveg egy információját elhallgatva téveszti meg az olvasót. Például: „Meg akarták gyilkolni X. Y.-t.” Az olvasó azt hihette, hogy nemrég történt esetről számol be az írás. Azonban miután elolvasta, rádöbbent, hogy jóval korábban történt esetről van szó.
Házkutatás az attasénál
A megtévesztő címek sorába tartozik a kétértelmű cím is. Az egyik szó többértelműsége okoz félreértést. Például: Házkutatás az attasénál. Ennek elolvasásakor a legtöbb ember bizonyára arra gondol, hogy rendőrök jártak a diplomata házában nyomozás céljából. Ez azonban nem igaz. Valaki valóban keresett valamit az olasz nagykövetség kulturális attaséjának otthonában, de az illető nem rendőr volt, hanem betörő. Ugyanígy becsapó az a címfajta, amely a cikk különleges, érdeklődést felkeltő részletinformációját emeli ki, de nem a lényeget.
Nagyon gyakoriak a kérdést tartalmazó címek. Ezek az eldöntendő kérdés felvetésével hamis látszatot keltenek. Tulajdonképpen a sejtetés jól ismert eszközével él az újságíró, ugyanakkor, ha a kérdő mondat tartalmának még sincs köze a valósághoz, akkor sincs semmi baj, nincs sem helyreigazítás, sem sajtóper, sem sérelemdíj. A kérdő mondat tulajdonképpen a nem biztos információnak az álruhája. Például: Erdélyi voksokért menne a harc? Sőt még az ige is feltételes módban van: menne. A másik, kérdést alkalmazó címfajta az, amely mindinkább megpróbálja felcsigázni az érdeklődésünket. Például: Vajon el tudja képzelni, hogy melyik cég nyerte az autópálya-építési tendert?
Hihetetlen! Megdöbbentő! Brutális!
Egyre gyakoribb a megdöbbentő cím, mely erőteljes kifejezésekkel, indulatszavakkal kíván elképedést, csodálkozást, hüledezést kifejezni. Gyakran felkiáltó mondattal kezdődik, például: Hihetetlen! 566 napja tekereg tolókocsijával Kínában a rákból felgyógyult férfi. Vagy: Nem fogja elhinni, kit neveztek ki a hivatal élére! A klikkújságírókra jellemző, hogy az olvasó tudását látszólag megkérdőjelező, provokatív címet alkalmaz, például: Sosem találja ki, kivel jött össze Beckham fia! Nem fogja elhinni, kit neveztek ki a hivatal élére! És nagyon gyakran a döbbenetet kelti: Szörnyű! Brutál! Szívszorító! Horror!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a leginkább hatásvadász prognóziscímért Döglött Béka díjat alapított. („Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol.”) Ezt azok a sajtóorgánumok kapják, amelyek a címadásukkal a legnagyobb kárt okozzák a balatoni vendéglátásnak és a lap olvasóinak. Prognózisbulvár jelenségnek nevezték el, amikor „brutális”, „durva” vagy „hihetetlen” jelzővel kezdődik a cím. Ezek a várható – esetenként az évszaknak teljesen megfelelő – időjárást armageddonként írják le, tomboló ítéletidővel riogatnak.
Anyanyelvünk 
