Csökkenő olvasási kedv
A kritikus hangok vitatkoznak vele – hivatkozva elsősorban Széchenyi Hitelére, miszerint „nyelvében él a nemzet” –, hogy éppen azért lenne érdemes a közösségi médiában figyelni a nyelvi finomságokra, mivel az a legolvasottabb platform. Sajnos ezt nehéz úgy betartani, hogy az általános olvasottsági szint az elmúlt években jelentősen csökkent. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Tárki három évvel ezelőtti kutatása azt találta, hogy a hazai könyvolvasó felnőttek aránya 12 százalékkal esett vissza 2005 óta. 1989-ben még 35 százalék olvasott rendszeresen, 2005-ben már csak a felnőttek 25 százaléka, 2020-ban pedig mindössze 13. A tinédzserek esetében az arány még rosszabb. Aki mégis olvas, az többnyire szórakoztató könyveket vesz kézbe. A kiadói alkalmazottak rendszeresen nyilatkoznak, hogy kritikán aluli kéziratok érkeznek hozzájuk, amelyek sokszor a sikeres művek rosszabb szókinccsel, hibával tele újraírt változatai. És hiába válaszolnak jó szándékkal a kezdő szerzőknek, legtöbbször sértődött levelet kapnak, amiért sok könyv elolvasását javasolták az újabb benyújtott regény megírása előtt.
Borítókép: Sarah Kiedron of Lyon and Turnbull egy aukcióra kerülő, a trafalgari győzelemről szóló levélen néz keresztül 2013-ban (Fotó: Getty Images/Jeff J Mitchell)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!