Egészségünk nem evidencia – állítja az életmódorvoslás

A legtöbb betegség ellenszere nem a gyógyszerekben, hanem az életmódorvoslásban rejlik – állítja Babai László, aki szerint nem az orvosok vagy a folyamatosan fejlődő diagnosztika fogja megváltani a világot és növelni az egészségben eltöltött éveink számát, hanem mi magunk. A Magyar Életmód Orvostani Társaság alapítója szerint a Covid-járvány egyetlen pozitívuma, hogy az emberek ráébredtek, nem tekinthetjük az egészségünket evidenciának.

Fotó: Reuters

Az életmódorvoslás definícióját 1999-ben határozták meg először a tengerentúlon, ahol néhány évvel később meg is alakult az Amerikai Életmód Orvostani Társaság. Noha a szemlélet hamar beivódott a köztudatba, csak a leggazdagabb rétegek érték el az erre épülő szolgáltatásokat, és a mai napig egy üzleti alapokon épülő rendszer maradt fent, az igazán érintettek viszont magukra maradtak. 

Európában már kicsit más a helyzet, több mint tíz éve, amikor egy tanulmányúton jártam Angliában, arról tartottak előadást a szakembereknek, hogy 2030-ra a diabetológiai szövődményeket nem fogja tudni finanszírozni az állami ellátórendszer. A problémára gyorsan reagáltak és kidolgoztak egy stratégiát, amely arra a kérdésre adott választ, hogyan előzzék meg ezeket a szövődményeket. Ma az angolok a legerősebbek az életmódorvoslásban, de a spanyolok és a görögök is szépen jönnek fel, ahogy reményeim szerint Magyarország is egyre erősebb lesz a kérdést illetően

– bizakodik a szakember.

A szzűrővizsgálatok sem tesznek csodát. Fotó: Éberling András

Babai László hozzáteszi, a történelmi hagyományok is nagy szerepet játszanak abban, hogy egy-egy nemzet miképp gondolkodik a mozgásról vagy az egészségéről. Példaként említi az osztrákokat és a németeket, akiknél a fürdőkultúra mindig is szerves részét képezte a helyiek életének, és a mozgás, a gyógyászat, az öngondoskodás vagy a társas kapcsolatok keresése észrevétlenül vált a szokásaik részévé. – Egyes nemzeteknek anélkül alakult ki életmódorvosi szemléletük, hogy erre tudatosan odafigyeltek volna. Az osztrákok és a németek így ma is a fürdőkultúrából adódó előnyöket élvezhetik ki, míg a mediterrán térségekben a zöldségekben és gyümölcsökben, tengeri halakban gazdag étrend és a társas kapcsolatok segítenek abban, hogy a krónikus betegségek ne hatalmasodjanak el az ország lakóin – fejti ki. Arra a kérdésre, hogy hazánkban mennyire nyitottak az életmódorvoslásra az emberek, a doktor rövidre fogja válaszát: „korábban semennyire”. – Amikor 2013-ban elkezdtük a munkát a Magyar Életmód Orvostani Társasággal, még egyáltalán nem érdekelte a társadalmat az ilyesfajta szemlélet, vagy az, hogyan tud már meglévő, krónikus betegség mellett egy olyan életet kialakítani, ami akár minőségibb, mint a betegsége előtt. A Covid-járvány viszont mindent felforgatott és felnyitotta az emberek szemét – mondja.

A Covid egyetlen pozitív hatása

A Covid jelenléte és tragédiája ráébresztette az embereket, hogy egészségünket nem tekinthetjük evidenciának. A vírus kapcsán készült kutatások pedig rávilágítottak arra, hogy miképp függ össze a betegség kimenetele a különféle társbetegségekkel. 

A társadalomban megszólalt a vészcsengő, hogy azok, akik túlsúlyosak, így mondjuk van valamilyen szív- és érrendszeri problémájuk, magas vérnyomással vagy épp cukorbetegséggel küzdenek, sokkal védtelenebbek a vírussal szemben, mint azok, akiknek nincs semmilyen krónikus eredetű betegségük. Az orvos kiemeli: „a Covid-járvány egyetlen pozitív hozadéka, hogy a társadalom elkezdett figyelni az egészségére, a testének a jelzéseire, de az orvostársadalom is sokkal nyitottabb lett az életmódorvoslásra”.

Az életmódorvoslás egyre nagyobb népszerűségét bizonyítja az is, hogy az elmúlt években évente több ezer tudományos cikk született és születik folyamatosan ebben a témakörben, az Európai Kardiológiai Társaság például 2020-ban adta ki először azt az önálló irányelvét, amely a szív- és érrendszeri betegségben érintetteknek fogalmaz meg ajánlásokat a fizikai aktivitás kapcsán. – Igazán izgalmas látni, hogy egyre több ilyen és ehhez hasonló ajánlás, program kel életre: néhány éve már jelen van az úgynevezett Zöldrecept, és hamarosan pedig elérhetővé válik minden háziorvosi rendelőben a Mozgás receptre program, amelyet a Magyar Életmód Orvostani Társaság dolgozott ki. Ennek lényege, hogy a hogy a háziorvosok – az irányelv alapján – segítenek meghatározni, az adott krónikus betegséget, korosztályt és más egészségügyi paramétert figyelembe véve, hogy milyen mozgásforma ajánlott számunkra – mondja Babai László.

Közös felelősség

A szakember megjegyezi, ahhoz, hogy az egészségcélú fizikai aktivitás valóban eredményes legyen, fontos, hogy ne csak a magunk feje után menjünk, hanem ez hiteles szakember ajánlásával, ránk szabva és adott esetben támogató közegben történjen, mint például a különféle gyalogló- és futóklubok, vagy a közös, rendszeres túrázások alkalmával.

Babai doktor szerint ahhoz, hogy az életmódorvoslás valódi gyökeret tudjon ereszteni hazánkban, a társadalom minden szereplőjére szükség van. 

– Még mindig rengetegen vannak, akiknek semmilyen egészségügyi ismeretük nincs, és nem tudatosul bennük, hogy az életmód, az étrend miképp befolyásolja az egészségüket. Amíg az éttermek a kínálatukat nem az Okostányér szerint alakítják ki, és mi magunk sem ennek mentén étkezünk, a mozgás pedig csak az újévi fogadalmak között kap szerepet, sok jóra nem számíthatunk. De hiába írja elő a törvény, hogy a közétkeztetésben mennyi sót használhatnak az ételek elkészítésekor, a jogszabályok szerint főzött ételről már csak azt hallani a menzákon, hogy „ízetlen”. Sem a pedagógusok, sem pedig a szülők nem beszélnek arról, hogy mondjuk a nagymama a túlzott sóhasználat miatt kapott agyvérzést, és most emiatt ápolnia kell a családnak. Nem beszélnek arról, hogy néhány hét múlva a kevesebb só használatával újra érezni fogjuk az étel valódi ízét, és számtalan zöldfűszer létezik, amelytől az étel igenis ízes tud lenni – húzza alá, hozzáfűzve: 

csak akkor tudnak a jó irányba változni a táplálkozási mintáink, ha az edukáció terén mindannyian kivesszük a részünket. A menzai és éttermi beszállítótól kezdve a szakácsoknak, séfeknek, a tanároknak és a szülőknek is értenie kell, miért éri meg kevesebb sóval, de több zöldfűszerrel főzni vagy miért fontos több zöldséget fogyasztani. Amíg ez nincs, addig a mi életünk és a gyermekeink, a következő generáció élete is meg van pecsételve.

Hamis biztonság

Az orvos arra is kitér, ahhoz, hogy valódi változást, javulást érjünk el a társadalom egészségében és életminőségében, fontos, hogy belássuk azt is: az ajánlott szűrővizsgálatok sem fognak csodát tenni, ha az életmódunkon nem változtatunk. – Úgy vélem, az ajánlott szűrővizsgálatok egyik oldalról egyfajta hamis biztonságérzetet tudnak adni, és azt a látszatot tudják kelteni, hogy semmi más dolgunk nincs, csak eljárni az ajánlott szűrésekre, és ha baj van, majd úgyis szólnak. Egy vastagbéldaganat esetében a szűrés valóban életet menthet, de ha nem tudatosítjuk, hogy a megfelelő étrend és a mozgás is szükséges ahhoz, hogy a daganat ne alakuljon ki vagy ne újuljon ki, akkor hiába szűrték ki időben, a betegség vissza fog térni, csupán néhány évet kapunk ajándékba. Tehát nem az orvosok vagy a folyamatosan fejlődő diagnosztika fogja megváltani a világot és növelni az egészségben eltöltött éveink számát, hanem mi magunk – összegez Babai László.

Borítókép: A hosszabb és minőségi élet kulcsa a mi kezünkben van. (Fotó: Reuters)