A képződmény szót bátran használom, egy hangyányit kevésbé rettegek amiatt, hogy a bíróság egyik hatékonyan érzékenyített tagja elítélne a megbocsáthatatlan gondolatbűnözésről értesülvén, hiszen az egyik harcos-híres színészpolitikusunk is úgy mondhatta egy alkalommal, hogy Kocsis Máté-szerű képződmény, hogy utána egyetlen haja szála sem görbült meg.
De elkanyarodtunk.
A 2018-as fiaskó után az ellenzék úgy döntött, hogy ha jól összefognak, egymásba, illetve Gyurcsány karjába kapaszkodnak és közös listát állítanak, akkor megsemmisítő vereséget fognak mérni a diktatúrára. Amellyel kapcsolatban amúgy még nem született egyhangú döntés abban a tekintetben, hogy például miként lehetséges egy diktatúrát országgyűlési választásokon megdönteni, hovatovább kétharmados arányú győzelmet aratni felette. Merthogy április harmadika előtt ilyen fogadkozásokkal is igen gyakran lehetett találkozni.
Nem érdekes.
Lényeg a lényeg, hogy 2022-ben már az összefogás nevű csodafegyvert alkalmazták, aminek az eredményét mindenki ismeri; a Fidesz–KDNP-pártszövetség minden eddigi szavazatnál többet kapott, több mint hárommillió magyar adta le rájuk a voksukat. A kormányváltás(ka) tehát nem jött be, azonban a választási rendszer meghekkelése miatt a nullaszázalékos Párbeszéd mégis 6, azaz hat (!) parlamenti helyet tudhat a magáénak. Eredetileg hét lett volna, csak aztán Márki-Zay Péter két enyhébb lefolyású idegösszeomlás között úgy határozott, hogy mégsem fog beülni a parlamentbe, inkább Hódmezővásárhelyen folytatja az ámokfutását, és az ő mandátumát hosszabb marakodást követően egy tök ismeretlen jobbikos politikus, bizonyos Végh Noémi kapta meg.
A pálya tehát tényleg lejtett, csak nem a kormány, hanem az ellenzék javára. Ezt kéretik jól észbe vésni!





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!