Ez a jóemberkedő Willkommenskultur lázában égő kölnieknek már eleve óriási trauma volt, hiszen a saját bőrükön érezték, hogy az úgymond a háború borzalmai elől elmenekült migránsok egy része nemhogy nem érez hálát, nem akarnak integrálódni sem, de ilyen felfoghatatlan borzalmakra képesek.
Azonban az igazi megrázkódtatás csak ezek után következett. Ugyanis a német sajtó öt teljes napon keresztül megpróbálta eltitkolni a botrányos esetet. Nyilvánvalóan politikai okokból. Az önkéntes cenzúrához (talán mondanunk sem kell) hazánk balliberális kollégái is örömmel csatlakoztak.
Öt nap után persze, hála a közösségi oldalaknak, illetve a videós telefonoknak, kiderült a dolog. Miután a média is kénytelen volt hírt adni a kölni tömeges erőszakról, a fogadkozások is elkezdődtek, amelyek középpontjában az állt, hogy természetesen soha többé nem fog olyan előfordulni, hogy nem számolnak be egy bűncselekményről amiatt, mert mondjuk a kis kedvenceik követték el.
– Pompás! – gondolhatta a naiv hírfogyasztó. A rutinosabb, és sok mindent megélt olvasók viszont komoly kétkedéssel fogadták a fogadkozást. Mondanunk sem kell, nekik lett igazuk.





























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!