idezojelek

Transzgender üzemmódban a Facebook

A genderpropagandát zászlajukra tűző techcégek feltehetően nagyon is jól tudják, mit akarnak elérni.

Kárpáti András avatarja
Kárpáti András
Cikk kép: undefined
2023. 03. 01. 11:00
Fotó: Pesti Tamás

„– Mit csináltál?

– Hogy érted?

– Transzgender módba állítottad a chatet?

– Hogy mi van?

– Azt írja, hogy transzgender módba állítottad a Messengert.

– Micsoda??

– Itt írja, nézd meg, még valami furcsa zászló ikon is megjelent.”

A fenti párbeszéd nem egy abszurd humorelőadás része, hanem egy minap lezajlott valós dialógus a cikk szerzője és egy kollégája között. A munkatársamnak pedig fogalma sem volt, hogy a mobiltelefonján pötyögve egy véletlen kattintással aktivizálódhat ez a szokatlan „üzemmód”, amely azt jelenti, hogy a chatfal színének megváltozása mellett a lájk jel a transzgender mozgalom zászlójává alakul át. 

Kérdés, hogy mindez üzemmódnak nevezhető-e egyáltalán vagy inkább LMBTQ-s érzékenyítésnek. Ugyanis míg a sötét vagy a világos módnak érthető a funkciója, az miképpen értelmezhető, hogy valaki transzszexuális „fokozatban” gépeli be a mondanivalóját?

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Azonban a genderpropagandát zászlajukra tűző techcégek feltehetően nagyon is jól tudják, mit akarnak elérni. Ugyanis a globális progresszív hálózatok eredendően természet nélküli, szabadon alakítható létformaként tekintenek az emberre, akinek a legfőbb feladata, hogy szófogadóan fogyasszon, és kövesse a termékkapcsolásként kínált ideológiai trendeket. 

Ha a szivárványos zászló a divat, azért lelkesedjenek, ha a meccsek előtti térdeplés, akkor azért. Most éppen a transzgender mozgalom iránt folyik az érzékenyítés, lehet, hogy holnap már a félpedofil efebofilok lesznek a nagy közösségi platformok líblingjei.

A fiatalok összezavarásán, elbizonytalanításán kívül mi más célja lehet annak, hogy egy milliárdok által használt platformon egy olyan törpe kisebbséget népszerűsítenek gőzerővel, amelynek a különböző irányzatai között számos szélsőséges mozgalom található, s maga a nemátalakítás intézménye is egyre megosztóbb? 

Tömegével derül fény olyan esetekre, amikor a megcsonkított emberek megbánták, hogy alávetették magukat a brutális eljárásnak, s nem kevés ilyen ügy végződött öngyilkossággal. Miért kell tehát egy szánandó, nyomorult – és rendkívül ritkán előforduló – élethelyzetet belefűzni a tinédzserek mindennapi gondolkodásába, sőt vonzóvá tenni a számukra?

Kutatások támasztják alá például, hogy az ismertebb emberek öngyilkosságának a híre szuicid hullámot indíthat be a társadalomban, részben attól függően, hogy az esetet miként tálalják a médiában. Kérdés, hogy a transzgenderizmus – és a velejáró öncsonkító vágyak – terjedése ellen nem kellene-e éppen a lehető legerősebb megelőző intézkedéseket tenni, hogy legalább a különféle képernyőkről ne érje ilyen destruktív hatás azokat a fiatalokat, akikben nem lappangott már eleve ez a sorscsapás.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pesti Tamás PT Fejér Megyei Hírlap)

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.