Majd aztán később mégis megtette, amikor a színháztámogatások szóba kerültek:

„Azt nem tudom, hogy melyik színházak kapnak támogatást és most sunyin félrenézek. (…) Azt tudom, hogy kiknek nem adnak.(…) Vannak megkérdőjelezhetetlen produkciók, vannak megkérdőjelezhetetlen társulatok. (…) Hogy a Pintér Bélának egy büdös vasat nem adnak, holott igazolva van tíz éve, tizenöt éve, nem tudom én mi.(…)”

Költői kérdés: ha még a művész úr sem tudja, hogy mi van igazolva, akkor ki tudja?

Mindenesetre a Gálvölgyi által magasztalt Pintér Béla volt még februárban a Telex podcastjének a vendége. A baloldali rendező az ellenzék egyik legikonikusabb alakja. Igazodási pont, ha liberális kultúráról van szó, de ha a kormány szapulása a feladat, azt is szívesen vállalja. Természetesen nemcsak úgy, durr bele módjára, hanem körmönfontan, a jól ismert, vérbeli libsi attitűddel. 

Pintér a következőképpen jellemezte a jelenlegi kulturális kormányzat tevékenységét:

„Valami elképzelt nemzeti, muzeális, skanzenszerű, élettelen valami, amit látok, hót tehetségtelen emberek kezében, ami az országnak semmiképpen sem jó. A kultúrtámogatásnak értékközpontúnak kell lennie. Vegye észre az értéket, és az értéket támogassa. A tehetséget és az értéket. Per pillanat ez nincs. Nézzük meg, hogy milyen gigaprojektek jönnek létre kulturális szempontból, a helyzet nevetséges és nyomasztó. Mélységesen nyomasztó.”

Minden szavából süt a nagyképűség, a kivagyiság és a liberális felsőbbrendűség. Pintér ismét elmondta, amit már oly sokszor hallottunk: magas művészet, színvonalas kultúra csak és kizárólag a baloldalon létezik. Ahogy mondta is, szerinte „hót tehetségtelen” emberek sora dolgozik a jelenlegi kultúra irányításban. Hiszen az ő olvasatában a tehetség is csak baloldali lehet, ahogy a humor is. Hiszen mi itt, a jobboldalon barbár, kulturálatlan, tájékozatlan bunkók vagyunk, akik vakon szavaznak a gonosz Fideszre.

Gálvölgyi a mantraként ismételt Pintér Bélázással újból bizonyította, hogy állításával szemben igenis kőkeményen politizál. Csak azt nem érti az ember, hogy mért kell a púder? Fel is vállalhatná, hogy hova tartozik. A legtöbben, főként a jobboldalon pontosan tudjuk, ismerjük a művész úr identitását, azonban úgy látszik még mindig sokan vannak, akik beveszik a függetlenségéről szóló meséjét. 

Nos, nekik készült ez az írás.

Borítókép: Gálvölgyi János (Fotó: Képernyőkép)

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!