Az öt legjobb Gene Hackman-film – Francia kapcsolat + videó

A '70-es évek egyik legnagyobb hatású akciófilmje.

Fotó: Mafab.hu

A Gene Hackman filmjeit bemutató minisorozatunkban az ötödik helyet a Magánbeszélgetés (The Conversation) című krimi érte el, a negyedik pozíciót egy kultikus háborús mozi, A híd túl messze van (A Bridge Too Far) szerezte meg, a bronzérmet egy ikonikus gengsztermozi a Bonnie és Clyde hódította el, az ezüstérmes alkotás pedig a Lángoló Mississippi (Mississippi Burning) című mozi lett. Ezen a héten már győztest hirdetünk, azonban mielőtt ezt megtennénk nagyon fontos azt elmondani, hogy a Gene Hackman filmjeit bemutató mini toplistánkon nagy valószínűséggel az élen végzett volna a Nincs bocsánat (Unforgiven) című alkotás, amiért Hackman megkapta második Oscar szobrocskáját is. Azonban ezt a művet már Clint Eastwood filmjeinek a bemutatásakor tárgyaltuk, így nem került fel a mostani listánkra. Az első helyet így egy szintén nagy klasszikus, a Francia kapcsolat (The French Connection) szerezte meg, amiért Gene Hackman az első Oscar díját zsebelte be.

1.Francia kapcsolat (1971)

Eheti mozink egy amerikai krimi-thriller, amelyet William Friedkin rendezett. A film egy valós eseményeken alapuló drognyomozás történetét meséli el, és a '70-es évek egyik legnagyobb hatású akciófilmjének tartják. A film Robin Moore 1969-es, szintén The French Connection című könyvén alapul, ami valós eseményeket dolgoz fel. A könyv két new york-i nyomozó, Eddie Egan és Sonny Grosso munkájáról szól, akik egy hatalmas, több millió dolláros francia heroincsempész hálózatot lepleztek le az 1960-as évek elején. 

Fotó: Mafab.hu

A film főszereplői őket mintázzák – Gene Hackman karaktere például Eddie Eganról lett mintázva (őt hívták a valóságban is "Popeye"-nek). A mozi 5 Oscar-díjat nyert, köztük a Legjobb film, Legjobb rendező, Legjobb férfi főszereplő (Gene Hackman), Legjobb adaptált forgatókönyv és Legjobb vágás kategóriában. 

A sikeren felbuzdulva 1975-ben készült egy folytatás is, The French Connection II címmel, szintén Gene Hackman főszereplésével, de a folytatás nem érte el az első rész színvonalát. 

Történet

A film két New York-i nyomozó, Doyle és Russo munkáját követi, akik egy hatalmas heroin-szállítmány nyomára bukkannak. A szálak Franciaországba vezetnek, ahol Alain Charnier (Fernando Rey) nevű bűnöző irányítja a drogkereskedelmet. A hálózat a heroin csempészetével foglalkozik, és a nyomozás során a zsaruk egyre mélyebbre ásnak a nemzetközi bűnözés világába. Főként miután a két nyomozó kezéből kiveszik az ügyet, és az FBI ered a kábítószer-kereskedők nyomába. Doyle (Gene Hackman) és Russo (Roy Scheider) saját szakállára folytatja a nyomozást.

Fotó: Port.hu

A film realista stílusban, feszes tempóban mutatja be a nyomozást és a drogfogás kockázatos folyamatát. Ez volt az első R-besorolású (korhatáros) film, ami elnyerte a legjobb film Oscar-díját. Ez akkoriban óriási dolog volt, hiszen a hollywoodi filmgyártás a korábbi évtizedekben még erősen szabályozott volt – a Francia kapcsolat nyersebb, sötétebb, realisztikusabb hangvételével új korszakot nyitott a krimik világában.

Érdekességek

Érdekesség, hogy Gene Hackman először nem akarta elvállalni a szerepet, mert nem értett egyet Popeye Doyle karakterének módszereivel. A karakter rasszista, kemény, cinikus zsaru, aki a cél érdekében bármit megtesz – Hackman viszont ettől a karaktertől nagyon idegenkedett. 

Fotó: Port.hu

Mégis, pályafutása egyik legikonikusabb szerepe lett, és Oscar-díjat hozott neki.  A francia kapcsolat valóban létezett. Az egész sztori mögött egy valódi heroin-csempész hálózat állt, amit "La French" néven is emlegettek. A francia Marseille városából indult a drog, hajóval érkezett Amerikába, általában Párizson keresztül. A nyomozás során milliárdos értékű heroint foglaltak le. A rendező, Friedkin, rendkívül maximalista volt. Volt olyan jelenet, amit 26-szor vettek újra, míg elégedett nem lett. A híres metróállomásos üldözésnél valós utasok is voltak, akik nem tudták, hogy forgatás zajlik. Ezért sok reakció teljesen őszinte.

Összegzés

A Francia kapcsolat nem csupán egy izgalmas krimi – ez a film forradalmasította az akció és a rendőrségi thriller műfaját. William Friedkin nyers, dokumentarista stílusban megrendezett mesterműve valós események alapján készült, és a legendás Gene Hackman alakításával egy hitelesen ábrázolt, kegyetlen világba kalauzolja el a nézőket. 

Sodró lendület, zsigeri feszültség és minden idők egyik legemlékezetesebb autós üldözése – ez a film kötelező darab minden mozirajongónak.

Idővonal: A Francia kapcsolat című filmet 1971-ben mutatták be, abban az évben, amikor  az Amerikai Egyesült Államokban betiltják a cigaretta reklámozását a televíziós adásokban, életének 79. évében – szovjet száműzetésben – meghalt Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja korábbi első titkára, a Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében Mindszenty József hercegprímás amnesztiában részesült és elhagyta Magyarországot, elindították az első űrállomást, a Szaljut–1-et, az Egyesült Arab Emírségek pedig elnyerte függetlenségét Nagy-Britanniától. (Ez a nap azóta is az állam nemzeti ünnepe.) - Wikipédia.

A jövő héten folytatjuk csodálatos utazásunkat egy újabb ikonikus színész filmjein keresztül a mozi világában.

Borítókép:  Doyle (Gene Hackman) és Russo (Roy Scheider) - (Fotó: Mafab.hu)