Djokovicsnak tehát minden esélye megvan rá, hogy erősen zárja az évet, azonban a harmincöt éves játékos is többször hangsúlyozta idén: pályafutásának aktuális szakaszában már elsősorban a Grand Slamekre koncentrál – ha tud. Idén Ausztráliából az év első GS-tornája kezdete előtti napokban kiutasították, mert a jelenléte Alex Hawke akkori bevándorlásügyi miniszter szerint veszélyt jelentett az oltási programra és hajlandóságra. Djokovics később, jóval egyértelműbb körülmények között a US Openről és annak felvezető versenyeiről is lemaradt, mert koronavírus elleni oltás híján nem utazhatott be sem az Egyesült Államokba, sem Kanadába.
A Grand Slameket tekintve a következő állomás ismét Ausztrália lesz, ahol Djokovics korábban kilenc alkalommal is nyert, jövőre pedig azért lépne pályára, hogy ismét utolérje a GS-trófeák számában huszonkét sikerrel csúcstartó Nadalt. A déli országba való beutazáshoz immár nincs szükség oltásra, ezt a feltételt a májusi helyi szövetségi kormányváltás után nem sokkal eltörölték.
Apró bökkenő, hogy Djokovicsot az idei kiutasítás értelmében automatikusan három évre kitiltották Ausztráliából.
Ez a kitiltás persze eltörölhető, ahogy az a Djokoviccsal egyszerre kiutasított Renata Voracová esetében már júliusban meg is történt. A cseh párosjátékos januárban ugyan a politikai játszma áldozata lett, de nem elég ismert ahhoz, hogy annak főszereplője legyen. A sportág egyik legnagyobb klasszisa esetében már más a helyzet.
Arculcsapással érne fel az ausztrálok számára, ha Novak Djokovicsot visszaengednék az országba csak azért, mert ő egy magasan rangsorolt teniszező, sok millió dollárral a zsebében.
Ugyanazok a szabályok érvényesek rá is, mint bárki másra – hangsúlyozta Karen Andrews, az előző kormány belügyminisztere, s nem ő volt az egyetlen az ellenzékbe kényszerült politikusok közül, aki hasonló véleményt fogalmazott meg az elmúlt napokban.