Orbán Viktor elmondta, hogy az elmúlt hét végén ott volt a Fehérvár–Paks (3-0) mérkőzésen, és nagyon örült, hogy kezdéskor a huszonkét játékosból tizenkilenc magyar volt, a tizenegy paksi futballista mellett nyolc fehérvári.
– Váltás megy végbe az akadémiarendszerben is. Van egy állami akadémiai rendszerünk, ami több sportágat magába foglal. Ezek közül az egyetlen, amelyikkel közelebbről foglalkozom, mert van benne valamennyi jártasságom, a futballakadémiai rendszer, ennek az alapjait Mezey Györggyel gondoltuk ki, aki már sajnos nem aktív. Most elérkeztünk egy korszakhatárhoz. Eddig arra volt szükség, hogy segítséget nyújtsunk az akadémiáknak, és folyamatokat szabályozzunk, tehát hogy milyen edzésmódszerek, milyen periodizáció, milyen felkészítés, milyen utánpótlás-filozófia szerint érdemes dolgozni. Ebben benne van több mint tíz évünk.
Mostanra minden akadémia megtalálta a saját filozófiáját, szakmai koncepcióját, megvannak a létesítményeik, megtalálta a megfelelő szakembereket. Most már arra van szükség, ahogy a mi szakmánkban mondják, hogy a kimenetre összpontosítsunk. Az akadémiák működtetése, finanszírozása jelentősen átalakul, és a teljesítményt helyezi majd a középpontba. Azt, hogy mi jön ki belőle.
Már nem azzal foglalkozunk, hogy mi történik ott, hanem hogy mi jön ki az akadémiákról. Egy-egy intézményből hány játékos játszik a felnőttcsapatban? Hányan játszanak a válogatottban? Már ehhez mérjük a támogatást – szögezte le Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy az akadémiai rendszert egyelőre továbbra is az állam felügyeli, nem a sportági szövetségek.
– A kiemelt akadémiák rendszere a kosárlabdában, a kézilabdában, a futballban és a többi sportágban is marad a sportállamtitkárságon. Eljöhet az a pillanat, amikor majd ezt is megszüntethetjük. De még nem tartunk itt. Most átállunk egy kimeneti rendszerre, és ha az bevált, majd lehet gondolkodni egy újabb elrendezésről. De ezt a munkát még nem végeztük el. Jó úton haladunk, de nem értünk a végére, csak egy új szakaszt nyitunk meg. Várom, hogy visszatérhessünk ahhoz a korszakhoz, amit a gyerekkorunkból ismerünk: akkor nem léteztek akadémiák, klubok voltak. És a klubok meg tudták oldani a teljes magyar utánpótlás megszervezését, mert lefedték az országot.
