– Az újpesti szurkolók is üdvözlik a klubnál a változásokat, tele vannak várakozással, ám aligha ilyen rajtra – két meccsen két vereség – számítottak a bajnokságban a tulajdonosváltást és erősítéseket követően.
– Ebben sajnos én is tökéletesen biztos vagyok. Eleve a szurkolóinknak volt köszönhető, hogy a csapatunk korábban kiemelkedően szerepelt, de az is, hogy az elmúlt években nem estünk ki az élvonalból. Ha most csalódottak és kiéhezettek a jó eredményre, az abból fakad, hogy a szurkolóink kiváló játékosokhoz és jelentős sikerekhez szokhattak hozzá a hosszú évtizedek alatt. Teljesen érthető, hogy kialakult bennük egyrészt egyfajta nosztalgia, másrészt egy bizonyos elvárás a csapat felé. Hiszen gondoljon bele mindenki, legutóbb 1998-ban adatott meg nekik, hogy bajnoki címnek örülhettek.

– Amit aztán az örök rivális Ferencváros szurkolói oda is dörgöltek egy nem olyan régen rendezett derbin, amikor a jól ismert Bud Spencer–Terence Hill-idézetben hozták a világ tudomására, hogy milyen régen végzett az Újpest a tabella élén. Mit érzett a molinó olvasásakor?
– Bátran kijelenthető, a szégyen kategóriája, hogy ez a klub 26 éve képtelen bajnoki címet nyerni, és lehetőséget adunk arra, hogy éppen a legnagyobb riválisunk drukkerei dörgöljék mindezt az orrunk alá. Noha vélhetően sokan megsértődnek majd a szavaimon, sok ember stratégiai hibája, hogy 1998 óta csak vágyakozunk a bajnoki aranyra, sőt inkább a benn maradásért harcoltunk, mint a dobogóért.
Nem a kiesés hozza meg a megtisztulást Újpesten
– Most őszintén, az elmúlt 26 évben volt reális esélye bajnokságot nyernie a klubnak?
– Szomorúan mondom ki, de nem. Még abban a két idényben, 2004-ben és 2006-ban sem, amikor hatalmas bravúrral az utolsó pillanatig harcolhattunk érte. Pontosan tudom mindezt, mert mindkét csapatnak a tagja voltam.
– Sokak fejében megfogalmazódott, hogy talán egy év NB II meghozná az igazi megtisztulást, és a klub pár éven belül újra a régi fényében tündökölne. Elfogadja ezt a véleményt?
– Dehogy, ez csak a ferencvárosi szurkolók fejében létezik, ugyanis semmi sem garantálja az azonnali visszajutást, lásd jó néhány nagy múltú csapat esetét, és így nincs meg a megtisztulás lehetősége. Higgye el mindenki, az senkinek sem lenne jó, ha az Újpest kiesne, mert nem ez az útja az újrakezdésnek. Az új tulajdonos eltökéltségét, hátterét, céljait és anyagi lehetőségét ismerve biztos vagyok abban, hogy a teljes megújuláshoz vezető utat így is meg fogjuk találni. Ugyanakkor tény, nagyon mélyről kezdjük el a felkapaszkodást.