A küldetés teljesítve: a magyar labdarúgó-válogatott 2-0-ra legyőzte Örményországot . A világbajnoki selejtezők felénél mondhatni, hogy a sorsolás pillanatában elfogadtuk volna az eddigi eredménysort: döntetlen Dublinban Írországgal, itthon vereség Portugáliától és három pont az örményektől – ez lényegében papírforma volt. A magyar válogatott több sebből is vérzett a szombati mérkőzés előtt, különösen a két leghatékonyabb támadó, Varga Barnabás és Sallai Roland eltiltása miatt, de így is nyerni tudott, az más kérdés, hogy milyen játékkal.

– Ezúttal kizárólag az eredmény volt a fontos – mondta a Magyar Nemzetnek Csank János, aki a kilencvenes évek második felében 19 mérkőzésen irányította a válogatottat. – Az első félidő igen csak harmatosra sikeredett, utána sem lett acélos a csapat, de sokkal jobban pörgött. Az ellenfél kapusa egyetlen bravúrra sem kényszerült, olyanokat védett, amiket védeni kellett, de Tóth Balázsnak sem kellett csillogtatnia a képességeit. Sok pozitívumot nem tudok mondani, érződött a játékon a teher, a lényeg az, hogy megvan a három pont.
A magyar válogatott játékosain nagy a nyomás a múlt miatt
Csábi József 2013-ban egyszer ült a válogatott kispadján, és Csank Jánoshoz hasonlóan a Puskás Arénában nézte meg a mérkőzést. A két szakember véleményét összevetve kiderül, hogy tényleg ugyanazt a meccset látták.
– Az első félidőben nem harapott igazán a csapat, lagymatag tempóban futballozott – értékelte Csábi József a látottakat. – A szünet után viszont sebességet váltott, intenzívebbé vált a játéka, az már sokkal jobban tetszett.
Aki benne él a futballban, pontosan tudja, mennyire nehéz a kötelezőnek tartott sikereket elérni, különösen most, amikor a válogatott negyven éve jutott ki a legutóbb világbajnokságra,
és most ezekre a játékosokra emiatt óriási nyomás nehezedik. Erre talán rá is tett, hogy annak a negyven évvel ezelőtti csapatnak a szövetségi kapitánya, Mezey György éppen néhány nappal a meccs előtt hunyt el.

Egervári Sándor a 2010-es évek elején 34-szer vezényelhette a válogatottat, és az ő véleménye sem tér el a kollégáitól: szerinte a csapat nem tudott ritmust váltani a támadó harmadban, és ezért maradt meddő a fölénye a szünetig.