A magyar férfi kézilabda-válogatott egyik legrutinosabb játékosa 1988. június 16-án született Budapesten.
Az irányító a III. kerületi Kerék utcai iskolában ismerkedett meg a sportág alapjaival, majd megfordult Szentendrén is. Az első profi klubja a PLER KC volt, innen igazolt 2010-ben a Pick Szegedhez, majd 2012-ben a szlovéniai Celje csapatában folytatta, ahol szintén két esztendőt töltött el. 2014-ben hazatért, a Telekom Veszprém játékosa lett és egészen 2022-ig itt kézilabdázott. A Celjével kétszer nyert Szlovén Kupát, a bakonyiakkal négy bajnoki címet és hat Magyar Kupát nyert. E mellett ötszörös SEHA Liga-győztes, illetve hat alkalommal szerepelt a Bajnokok Ligája négyes döntőjében, összesen háromszor játszott – mindegyik alkalommal vesztes – finálét (2015, 2016, 2019). 2017-ben ő lett az Év kézilabdázója Magyarországon. 2022 nyara óta a Ferencvárost erősíti.
A magyar válogatottban 2009-ben mutatkozott be, az első nagy tornája a 2011-es világbajnokság volt. Ott volt a 2012-es olimpián negyedik helyezett csapatban és kivette a részét a 2021-es világbajnoki, illetve a 2024-es Európa-bajnoki ötödik helyezésből is. Sokáig úgy tűnt, hogy a párizsi olimpia lesz az utolsó fellépése a válogatottban, ám végül – Mikler Rolanddal (https://magyarnemzet.hu/sportlexikon/mikler-roland) egyetemben – a folytatás mellett döntött.
Készül tehát a 2025. januári világbajnokságra, amely a 13. nagy tornája (olimpia, vb, Eb) lesz. A teljesítményének egyenletességére jellemző, hogy 2011 óta mindössze a 2016-os Eb-t hagyta ki sportszakmai okok miatt (akkoriban keveset játszott Veszprémben és Talant Dujshebaev nem válogatta be). A 2012-es és a 2020-as Európa-bajnokságon sérülés miatt nem játszott, a 2015-ös világbajnokságot pedig azért mulasztotta el, mert nem jutott ki a válogatottunk.
