Amikor a minimálbér jelentős emelése kerül napirendre Magyarországon, beindul az ellenzéki szakértők patinás énekkara, miszerint az ezzel járó költségeket a vállalkozások képtelenek kitermelni. Ennek következménye pedig az, hogy a dolgozók többsége elveszíti a munkáját.
A szóban forgó kórus ezt harsogta 2001-ben és 2002-ben is, amikor az első Orbán-kormány tisztességesen felhajtotta az alapjuttatást: első körben 25 500 forintról negyvenezer forintra növelte a minimálbért, majd újabb tízezer forinttal ötvenezer forintra tornázta fel a legkisebb havi fixet. Azóta tudjuk, hogy a károgás nem jött be: nagyságrendileg félmillió munkavállaló bére nőtt, és 12 ezer ember veszítette el az állását.
Egyébiránt lehet szeretni vagy nem a minimálbér intézményét, két dolgot azonban mindenkinek el kell fogadnia: a minimálbér emelése alapból felfelé pörgeti a hazai bérszínvonalat, másrészt ha a minimálbér emelése csak kisebb mértékű foglalkoztatottságbeli visszaeséssel jár, azt ellensúlyozhatja a minimálbéren állásukban megtartottak helyzetének javulása. És így volt ez a koronavírus-járványt megelőző években is, amikor a minimálbér emelései nem csupán milliók megélhetését javították ismét, hanem a foglalkoztatás bővülése mellett történt mindez. Az elmúlt tíz év leforgása alatt, miközben átalakult és egyszerűsödött az adórendszer, a bruttó minimálbér mintegy 130 (!) százalékkal nőtt, egészen pontosan 73 500 forintról 167 400 forintra.
De vissza a mába! Azóta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Világgazdaság konferenciáján bejelentette, a kétszázezer forintos minimálbérnek ott kell lennie a horizonton, a szokásos kánon minden szólamban ugyanaz, de azért megismételjük: ezt a magyar vállalkozások már képtelenek kigazdálkodni. Hiába mondta azóta a kormányfő és a pénzügyminiszter, hogy a kétszázezer forintos szint még odébb van, nem lehet hirtelen rázúdítani a hazai kis- és középvállalkozásokra ezt a bérszínvonalat, a baloldali harsonák már a csődhullám eljöveteléről szólnak.
Holott a minimálbér-emelések ellenzőinek inkább azon kellene tűnődniük a munkaerőhiány közepén – amikor is a minimálbér többszöröséért hirdetnek állásokat például az építőiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, nem beszélve a nyugati országok elszipkázó erejéről –, hogyan is lehetne a fizetéseket növelni, „nyugatosítani”, mintsem helyben hagyni. Ráadásul az infláció még – fiatalosan szólva – be is játszik. Arról nem is beszélve, hogy a hazai vállalkozások újra és újra képesek voltak kigazdálkodni a magasabb béreket.
Hogy mindenkit megnyugtassunk: alapos döntés fog születni a témában. A jelenleg is tartó egyeztetések alapján a pénzügyminiszter és a kamara elnöke egyetért abban, hogy a magasabb minimálbér kifizetésében segíteni kell a kis- és középvállalkozásokat, ezért vizsgálják a kompenzáció lehetőségeit. A kormány tehát átfogó megállapodásra törekszik a minimálbér kérdésében a szakmai szervezetekkel, ezért folyamatosan egyeztet a munkavállalói és a munkáltatói oldallal is, ahogyan a nemzeti konzultációban is kikérte az emberek véleményét. Cseppet sem mellékes: széles körű egyetértés van abban, hogy a minimálbér összegét jelentősen emelni kell.
Ide tartozik még az is, hogy a klasszikus közgazdaságtan ketrecébe zárt szakértők itthon évtizedek óta azt magyarázzák, hogy a minimálbér emelése nem pusztán a munkaerőpiaci helyzet romlásához vezet, hanem „lerontja” a termelékenységet is. Ezzel szemben a német minimálbér bevezetésének hatására ez a mutató ott meglódult, a munkapiaci helyzet pedig nem romlott. Közben a magyar kis- és középvállalkozások produktivitása az elmúlt három évben ötször olyan gyorsan nőtt, mint az uniós átlag, és a visegrádi országokhoz képest ledolgoztuk a hátrányunkat.
Konkrétan persze arról van szó, hogy a kétszázezer forintos minimálbér euróban 570-et ér, ennek pedig a háromszorosát, 1500 eurót fizetik ki szomszédunkban, Ausztriában. De ha nem is a gazdag osztrák sógorokat vesszük alapul, a kormánynak azért is lépni kell, mert az uniós statisztikai hivatal legutóbbi adatai szerint már csak a bolgároknál kevesebb a minimálbér euróban számolva, mint hazánkban! A 2021 januárjában készült elemzés alapján Bulgáriában 332 euró, Magyarországon 442 euró, Romániában 458 euró, Horvátországban 563 euró, Csehországban 579 euró, Lengyelországban 614 euró, Szlovákiában 623 euró volt a minimálbér összege.
A szóban forgó kétszázezer forintos minimálbér egy szükséges lépés a magyar gazdaság lépéselőnyének megőrzéséhez. Vagyis nem egy távlati cél; ez a minimum.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
Borítókép: PIXABAY
