Sajnos szomorú hírrel szolgálhatunk az ellendrukkereknek: a 2022-es költségvetési törvény elfogadása óta beérkezett adatok azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés érdemben magasabb lehet az idei és a jövő évben is. Olyannyira, hogy a Takarékbank friss elemzése alapján idén akár nyolcszázalékos is lehet a bővülés, jövőre pedig megcélozható a hétszázalékos éves gyarapodás. A szóban forgó intézkedések pedig csak első pillantásra tűnnek „népjólétinek”, valójában a gazdasági növekedésből visszajáró pénzek az érintettek számára nagyon is jogosak, miután a válság során elszenvedett terheket akarja a kormány, az állam kompenzálni.

Egyébként a gyors regenerálódási képesség a gazdasági szerkezetre vezethető vissza, azok a gyárak, amelyek tavaly a második negyedévben leálltak, idén teljes erővel termeltek, kinyitottak a vendéglátóhelyek, sokan jártak étterembe, erős visszapattanás volt a fogyasztásban, az építőipar, a kiskereskedelem és a szolgáltatóipar is erős volt.

Tegyük hozzá: a munkanélküliségi ráta a járvány idején alig emelkedett és újra alacsony szinten van, a foglalkoztatás mértéke magasabb, mint a válság előtt, a bérek növekednek, tehát a vállalkozások kevésbé sérültek, egészséges vállalkozói szektor segít a helyreállásban. A kedvező növekedési adatok számos területre kihatnak, elsősorban adóbevételek formájában gazdagítják a büdzsét.

Egyszázalékos növekedés mintegy 150 milliárd forintot hoz, vagyis könnyen kijön a matek a fedezethez. Az eredeti tervekhez képest ugyanis több száz milliárd forinttal bővülhet a büdzsé bevételi oldala. Ne áruljunk zsákbamacskát: kockázatok is felbukkanhatnak, például a negyedik hullám. Ugyanakkor gazdaságilag kisebb lehet a hatása egy újabb járványhullámnak az eddigiekhez képest; ha lesznek is korlátozások, azok kisebb mértékűek lehetnek, mint az első három hullám idején.

Vagyis a kormány által bejelentett intézkedések fedezetéül szolgáló növekedési többlet nem tűnik légből kapottnak vagy elképzelhetetlennek, mivel a költségvetés elfogadása óta beérkezett adatok azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés érdemben magasabb lehet az idei és a jövő évben is.

Közben a gazdaságpolitikai döntéshozók körében artikulálódott vitát is – miszerint az így keletkező mozgásteret nem célszerűbb-e a hiány és az államadósság lefaragására fordítani – lassan le kellene zárni. Ugyanis a költségvetésnek a gazdaság újraindítását, annak berobbanását is szolgálnia kell. Ez nemcsak a költségvetési hiány nagyságában, hanem annak szerkezetében is megjelenik.

A lényeg: a gazdaságfejlesztésre fordított források nagyobb gazdasági növekedést eredményeznek, és így az államadósság könnyen kinőhető. A növekedés beindítása pedig a pénzügyi egyensúlyt is helyreállítja.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép:A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar és Eduard Heger szlovák kormányfő kezet fog a ljubljanai magyar nagykövetségen Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán