Számos bejelentés érkezett az elmúlt hetekben a kormánytól az államháztartást érintő jelentős kiadásokról, mire a baloldal és a hozzájuk köthető szakértői holdudvar választási költségvetést kezdett emlegetni.
Tény, 2022-ben országgyűlési választások lesznek, és az is tény, hogy sem 2014-ben, sem 2018-ban – amikor is a jelenlegi Fidesz–KDNP-koalíció ugyancsak kormányzott – nem szállt el a büdzsé. Ugyanakkor a mostani pénzcunami sokkszerűen hat a politikai túloldalra. Eddig az okozta a problémát, hogy a kormány „ellopja”, most pedig az, hogy „szétszórja” a pénzt. Ha utóbbi azt jelenti, hogy valamicske mindenkinek jut, akkor semmi gond!
De a tréfát félretéve, nézzük, honnét lesz fedezet a kiadásokra. Konkrétan miről is van szó? Novemberben nyugdíjkorrekciót, valamint prémiumot kapnak az idősek, a következő esztendő januárjától pedig a 25 év alattiaknak nem kell szja-t fizetniük, februárban pedig a nyugdíjasok megkapják a 13. havi ellátás legalább kétheti részét. A tervek szerint február 15-ig mintegy kétmillió család kapja meg az idén befizetett személyi jövedelemadóját. Ide tartozik, hogy ugyancsak februárban hathavi bónuszt kapnak a rendvédelmi és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai, január elsejétől kétszázezer forintra emelkedhet a minimálbér, továbbá meghosszabbítják a hitelmoratóriumot a rászorulóknak.
Utóbbinak minősülnek a nyugdíjasok, a gyereket nevelők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, továbbá azok, akiknek a családjában a rendelkezésre álló jövedelem a járvány alatt csökkent. A vállalkozások közül pedig azok élhetnek vele, ahol a forgalom 25 százalékkal esett a pandémia alatt. Közben adó-visszatérítésben részesülnek a gyermeket nevelő kisvállalkozók is. Így az ekho szerint adózó szülők az általuk szja-ként befizetett összeget kapják vissza. A katások pedig az általuk befizetett átalánydíj negyedét, amennyiben gyermeket nevelnek.
Összességében tehát 1,9 millió szülőnek hatszázmilliárd forintot térít vissza az adóhivatal. Miként Orbán Viktor miniszterelnök részéről többször is elhangzott, az intézkedések akkor valósulhatnak meg, ha 5,5 százalék felett lesz a gazdasági növekedés üteme 2021-ben, a bővülési többletből származó bevétel lesz ugyanis a fedezete a felsoroltaknak.
Sajnos szomorú hírrel szolgálhatunk az ellendrukkereknek: a 2022-es költségvetési törvény elfogadása óta beérkezett adatok azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés érdemben magasabb lehet az idei és a jövő évben is. Olyannyira, hogy a Takarékbank friss elemzése alapján idén akár nyolcszázalékos is lehet a bővülés, jövőre pedig megcélozható a hétszázalékos éves gyarapodás. A szóban forgó intézkedések pedig csak első pillantásra tűnnek „népjólétinek”, valójában a gazdasági növekedésből visszajáró pénzek az érintettek számára nagyon is jogosak, miután a válság során elszenvedett terheket akarja a kormány, az állam kompenzálni.
Egyébként a gyors regenerálódási képesség a gazdasági szerkezetre vezethető vissza, azok a gyárak, amelyek tavaly a második negyedévben leálltak, idén teljes erővel termeltek, kinyitottak a vendéglátóhelyek, sokan jártak étterembe, erős visszapattanás volt a fogyasztásban, az építőipar, a kiskereskedelem és a szolgáltatóipar is erős volt.
Tegyük hozzá: a munkanélküliségi ráta a járvány idején alig emelkedett és újra alacsony szinten van, a foglalkoztatás mértéke magasabb, mint a válság előtt, a bérek növekednek, tehát a vállalkozások kevésbé sérültek, egészséges vállalkozói szektor segít a helyreállásban. A kedvező növekedési adatok számos területre kihatnak, elsősorban adóbevételek formájában gazdagítják a büdzsét.
Egyszázalékos növekedés mintegy 150 milliárd forintot hoz, vagyis könnyen kijön a matek a fedezethez. Az eredeti tervekhez képest ugyanis több száz milliárd forinttal bővülhet a büdzsé bevételi oldala. Ne áruljunk zsákbamacskát: kockázatok is felbukkanhatnak, például a negyedik hullám. Ugyanakkor gazdaságilag kisebb lehet a hatása egy újabb járványhullámnak az eddigiekhez képest; ha lesznek is korlátozások, azok kisebb mértékűek lehetnek, mint az első három hullám idején.
Vagyis a kormány által bejelentett intézkedések fedezetéül szolgáló növekedési többlet nem tűnik légből kapottnak vagy elképzelhetetlennek, mivel a költségvetés elfogadása óta beérkezett adatok azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés érdemben magasabb lehet az idei és a jövő évben is.
Közben a gazdaságpolitikai döntéshozók körében artikulálódott vitát is – miszerint az így keletkező mozgásteret nem célszerűbb-e a hiány és az államadósság lefaragására fordítani – lassan le kellene zárni. Ugyanis a költségvetésnek a gazdaság újraindítását, annak berobbanását is szolgálnia kell. Ez nemcsak a költségvetési hiány nagyságában, hanem annak szerkezetében is megjelenik.
A lényeg: a gazdaságfejlesztésre fordított források nagyobb gazdasági növekedést eredményeznek, és így az államadósság könnyen kinőhető. A növekedés beindítása pedig a pénzügyi egyensúlyt is helyreállítja.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
Borítókép:A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar és Eduard Heger szlovák kormányfő kezet fog a ljubljanai magyar nagykövetségen Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
