Számos bejelentés érkezett az elmúlt hetekben a kormánytól az államháztartást érintő jelentős kiadásokról, mire a baloldal és a hozzájuk köthető szakértői holdudvar választási költségvetést kezdett emlegetni.
Tény, 2022-ben országgyűlési választások lesznek, és az is tény, hogy sem 2014-ben, sem 2018-ban – amikor is a jelenlegi Fidesz–KDNP-koalíció ugyancsak kormányzott – nem szállt el a büdzsé. Ugyanakkor a mostani pénzcunami sokkszerűen hat a politikai túloldalra. Eddig az okozta a problémát, hogy a kormány „ellopja”, most pedig az, hogy „szétszórja” a pénzt. Ha utóbbi azt jelenti, hogy valamicske mindenkinek jut, akkor semmi gond!
De a tréfát félretéve, nézzük, honnét lesz fedezet a kiadásokra. Konkrétan miről is van szó? Novemberben nyugdíjkorrekciót, valamint prémiumot kapnak az idősek, a következő esztendő januárjától pedig a 25 év alattiaknak nem kell szja-t fizetniük, februárban pedig a nyugdíjasok megkapják a 13. havi ellátás legalább kétheti részét. A tervek szerint február 15-ig mintegy kétmillió család kapja meg az idén befizetett személyi jövedelemadóját. Ide tartozik, hogy ugyancsak februárban hathavi bónuszt kapnak a rendvédelmi és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai, január elsejétől kétszázezer forintra emelkedhet a minimálbér, továbbá meghosszabbítják a hitelmoratóriumot a rászorulóknak.
Utóbbinak minősülnek a nyugdíjasok, a gyereket nevelők, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, továbbá azok, akiknek a családjában a rendelkezésre álló jövedelem a járvány alatt csökkent. A vállalkozások közül pedig azok élhetnek vele, ahol a forgalom 25 százalékkal esett a pandémia alatt. Közben adó-visszatérítésben részesülnek a gyermeket nevelő kisvállalkozók is. Így az ekho szerint adózó szülők az általuk szja-ként befizetett összeget kapják vissza. A katások pedig az általuk befizetett átalánydíj negyedét, amennyiben gyermeket nevelnek.
Összességében tehát 1,9 millió szülőnek hatszázmilliárd forintot térít vissza az adóhivatal. Miként Orbán Viktor miniszterelnök részéről többször is elhangzott, az intézkedések akkor valósulhatnak meg, ha 5,5 százalék felett lesz a gazdasági növekedés üteme 2021-ben, a bővülési többletből származó bevétel lesz ugyanis a fedezete a felsoroltaknak.
