Soha nem látott szintre, több mint hetvenezermilliárd forintra gyarapodott a harmadik negyedév végére a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek állománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből. A szóban forgó összeg jócskán meghaladja Magyarország éves gazdasági teljesítményét (GDP), de nem pusztán ezért rekord ez az adat, hanem azért is, mert több mint tizenegy százalékos bővülést is jelent 2020 azonos időszakához képest.

Mindezt pedig a magyar társadalom egy recessziót követő helyzetben érte el, a gazdaság újraindításának sikeressége tehát nem lakmuszpapíron értendő, hanem a mindennapokban is. A több mint hetvenezermilliárd forintos összesítésben benne szerepelnek a fizetési kötelezettségek is – leginkább a hitelek, lízingdíjak, különböző havi törlesztőrészletek –, ám ha ezt kivonjuk, és megkapjuk a családok nettó pénzügyi vagyonát, akkor sem lehet egy szavunk sem: mintegy hatvanezermilliárd forintot kóstál! Mindezek alapján kijelenthető, hogy a hazai lakossági megtakarítási piacot egyáltalán nem tépázta meg a koronavírus-járvány, hiszen a háztartások pénzügyi portfóliója rendre tíz százalék körüli vagy annál kicsit nagyobb mértékben nő az utóbbi években. Kétségtelen, hogy a „rendszerben” találhatók úgynevezett pihenő, vagyis be nem fektetett pénzek. Ám ezen most nincs csodálkoznivaló: a pihenő pénzek nagy aránya részben magyarázható a koronavírus-járvány okozta bizonytalansággal, hiszen ennek fényében érthető, hogy a háztartások igyekeztek azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékokat felhalmozni.

A polgártársak gyarapodásában szerkezetileg új elem és biztató jel is, hogy egyre többen mernek tőzsdézni és hinni a különböző befektetési alapokban. Közben finanszírozzuk az államot is: a magyar lakosság pénzügyi portfólióján belül jelentős részt képviselnek az állampapírok is. Szó se róla: a háztartások anyagi helyzetét érzékenyen érintette a Covid, illetve az ahhoz kapcsolódó gazdasági bizonytalanság, ugyanakkor már mérhetők a harmadik hullámot követő nyitás kedvező hatásai. Ezen logika mentén jutunk el a kormány által bejelentett adó-visszatérítésre, amely minden olyan gyermekes szülőnek jár, aki családi pótlékra jogosult. Ha a családban mindkét szülőnek van bejelentett munkahelye, akkor mindkettőjüknek visszaadják a személyi jövedelemadót. Hozzátette: az adóvisszatérítést a vállalkozók is megkapják, ha van gyermekük.

Az előzetes felmérések szerint 1,9 millió szülőnek összesen hatszázmilliárd forintot fizetnek vissza. Egyébként ez lesz minden idők legnagyobb, családoknak nyújtott adókedvezménye. Ugyanakkor ennek feltétele is van: hogy a magyar gazdaság növekedése az idén elérje az 5,5 százalékot. Ez a jelenlegi számítások szerint teljesülni fog. Emlékezetes, hogy mindezt – mármint a személyi jövedelemadó visszatérítését – Orbán Viktor jelentette be nyár elején a Világgazdaság konferenciáján. S a kormány nem pusztán ideológiai célból hozta meg a döntést, hanem azért is, mert a 2020-as járvány alatt a családok érezték meg leginkább a visszaesés negatív hatásait. Helyes döntés volt az, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése mellett nagyobb vidékfejlesztési forráshoz jutnak Magyarország települései: miközben ugyanis szépültek, fejlődtek Budapest mellett a vidéki nagyvárosok, a kistelepülések – optikailag legalábbis – kimaradtak a pénzesőből.

Visszatérve a jegybanki statisztikára, GDP-arányosan a régióban csak Csehországban haladják meg a lakosság pénzügyi megtakarításai a magyarországi szintet, tehát a magyar lakosság megtakarításai magasnak számítanak. Persze lehet erre azt mondani, hogy csak a „felső tízezer” gyarapszik, de akkor készítsünk mi is privát kimutatást. Nézzünk szét akár Budapesten, akár vidéken a hipermarketekben, a parkolókban, a különböző kereskedelmi egységekben, az ugyancsak különböző szolgáltató vállalkozásoknál a fodrásztól a „szolis” cégekig, s nézzük meg, hogy mit tapasztalunk! Hogy van-e valami hasonlóság a gazdasági növekedés üteme és a mindennapjaink gyarapodása között.

A kérdést így is fellehet tenni: jó-e most Magyarországon élni? A megfejtést mindannyiunkra bízom.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Nyomtatott Magyar Állampapír Plusz a belvárosi 5-ös számú postán (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)