Miközben a kormány nagy politikai ellendrukkerei régóta megszorításokat követelnek az „elhibázott gazdaságpolitika” miatt, addig a gazdasági bajok jelentős része nem hazai, hanem külföldi: globális eredetű. Járjunk hát utána ezeknek, s csak ezt követően ítélkezzünk!
Közismert, hogy a magyar gazdaság kitettsége magas mind export, mind pedig import oldalról, ezért a világgazdaság minden egyes – negatív – rezdülése azonnal érezhető. Amennyiben a nyugati lapok véleményvezéreinek cikkeit olvassuk, kiderül, hogy az orosz–ukrán háborúnak erős gazdasági mellékszálai is vannak. Így például az, hogy kinek származik előnye abból, hogy Oroszország és az Európai Unió korábbi, gazdasági-politikai együttműködésének lőttek. A nyertesek pedig azok a gazdasági régiók lehetnek, amelyek kimaradnak a fegyveres konfliktusból. Jelen állás szerint az Egyesült Államok jól jön majd ki ebből a helyzetből, s Kína is. De mik is ezek az erőpozíciók?
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) decemberi jelentése arról számolt be, hogy a kínai GDP a múlt év végén, a Covid hatása ellenére két év alatt közel 11 százalékos javulással mintegy 16 ezermilliárd dollárra nőtt, míg az USA ugyanebben az időszakban két százalékkal bővült, de így is meghaladta húszezermilliárd dolláros volument. Érdekesség, hogy a gazdasági teljesítmények közötti rés évek óta záródik. S addig, amíg a vén kontinenst erősen megütik a szankciók – Németország kifejezetten szenvedni fog tőlük –, az amerikai gazdaság az OECD szerint várhatóan hat, a kínai pedig nyolc százalék körül nő.
