idezojelek

Külső sokkból is megárt a sok!

Katasztrófavíziót gyártani teljesen fölösleges: csak viszi az egyébként is drága energiát!

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined

Miközben a kormány nagy politikai ellendrukkerei régóta megszorításokat követelnek az „elhibázott gazdaságpolitika” miatt, addig a gazdasági bajok jelentős része nem hazai, hanem külföldi: globális eredetű. Járjunk hát utána ezeknek, s csak ezt követően ítélkezzünk!

Közismert, hogy a magyar gazdaság kitettsége magas mind export, mind pedig import oldalról, ezért a világgazdaság minden egyes – negatív – rezdülése azonnal érezhető. Amennyiben a nyugati lapok véleményvezéreinek cikkeit olvassuk, kiderül, hogy az orosz–ukrán háborúnak erős gazdasági mellékszálai is vannak. Így például az, hogy kinek származik előnye abból, hogy Oroszország és az Európai Unió korábbi, gazdasági-politikai együttműködésének lőttek. A nyertesek pedig azok a gazdasági régiók lehetnek, amelyek kimaradnak a fegyveres konfliktusból. Jelen állás szerint az Egyesült Államok jól jön majd ki ebből a helyzetből, s Kína is. De mik is ezek az erőpozíciók?

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) decemberi jelentése arról számolt be, hogy a kínai GDP a múlt év végén, a Covid hatása ellenére két év alatt közel 11 százalékos javulással mintegy 16 ezermilliárd dollárra nőtt, míg az USA ugyanebben az időszakban két százalékkal bővült, de így is meghaladta húszezermilliárd dolláros volument. Érdekesség, hogy a gazdasági teljesítmények közötti rés évek óta záródik. S addig, amíg a vén kontinenst erősen megütik a szankciók – Németország kifejezetten szenvedni fog tőlük –, az amerikai gazdaság az OECD szerint várhatóan hat, a kínai pedig nyolc százalék körül nő. 

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kínáról még annyit, hogy a világ globális kibocsátásában egyre nagyobb a szerepe, igaz, még elmarad az Egyesült Államokétól, de növekedett. Ugyanakkor az ázsiai gazdasági óriás hamarosan visszaszerezheti vezető szerepét a külföldi befektetések terén. Közben Peking folyamatosan mélyíti gazdasági és politikai kapcsolatait Ázsiában és Európában. Az új geopolitikai feszültségek hatására Kína, csakúgy mint a másik nagyhatalom, India, tovább erősíti a szerepét a világgazdaságban, és erre a nemzetközi cégek is reagálnak. Sokan azt jósolják, hogy Kína belátható időn belül beéri az Egyesült Államokat gazdasági kibocsátás vonatkozásában, amelyet a tengerentúlról nem vesznek könnyedén. Ennek a játszmának nagy a tétje, arról van szó röviden, hogy a nyugati befolyás – az USA legfőbb kereskedelmi partnere pont az EU – megroppanhat.

Közben energiafronton is zajlik a csata: a legtöbb uniós állam már jelezte, hogy leválnának az oroszokról, azonban ez az EU szintjén legalább egy évtizedet vesz igénybe. Azonnal nem lehet, ráadásul drága mulatság is lesz a jelenlegi információk alapján. Gondoljunk csak az olajfinomítók átalakítására, a cseppfolyós palagázt szállító hajópark és a fogadó kikötők fejlesztésére, vagy éppen a hatalmas üzletben érintett óriásvállalatok érdekeltségére. Kigolyózni az oroszokat teljesen nem lehet, hiszen ők el tudják adni az energiát másnak, például Kínának és Indiának. Mindez persze amíg nem válik egyértelmű forgatókönyvvé, ide-oda rángatja az energiaárakat, a részvények árfolyamát és a fizetőeszközök kurzusát is. Magyarország energiaimport függősége európai összehasonlításban pedig különösen magas, az átalakuló világgazdaság zörrenéseit ezért is érezzük rögtön. Nyilvánvaló, ezt a függőségi kockázatot csökkenteni kell; erre törekszik a kormány is, ez azonban pénz és idő kérdése. S nem megy könnyen.

Summa summarum: mindenhol romló növekedési és emelkedő inflációs kilátások a jellemzők. Az okok pedig ismertek: a járvány újabb változatainak velünk élése, a globalizáció vadhajtásainak, a nyereségnövelés törekvéseinek hatása, a hosszú és bonyolult, s így sérülékeny termelési láncok működésének súlyos zavara, a háborús küzdelem közvetlen és a korlátozások, szankciók hozta általános következményei, az emelkedő olaj- és nyersanyagárak, s ezek hiá­nya, a váratlan pénzügyi feszültségek és az esetleges éghajlati katasztrófák réme, s nemkülönben újabban a háború hozta népvándorlás.

Amennyiben megnézzük, hogy a külső sokkok ellenére nálunk a gazdasági növekedés üteme a három-öt százalékos növekedési sávban lesz, a költségvetési hiány lefaragását pedig állami beruházások elhalasztásával lehet megoldani, nem is olyan rossz a helyzet. Az immár negyedik kétharmados parlamenti többséggel kormányzó Fidesz–KDNP szövetség megbirkózott már sok problémával az elmúlt tizenkét év alatt. 

Úgyhogy katasztrófavíziót gyártani teljesen fölösleges: csak viszi az egyébként is drága energiát!

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Biztató összefogás Erdélyben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Embert ügyvédjéről, Magyar Pétert Bárándy Péterről...

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szoboszlai Dominik: újra itt a farsang!

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Negyven évünk Soros Györggyel

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.