idezojelek

Megmaradhat a lendület a következő években is

A szomszédban zajló háború ellenére is viszonylag magas ütemű gazdasági növekedéssel számol a kormány.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined

A szomszédban zajló háború ellenére is viszonylag magas ütemű gazdasági növekedéssel számol a kormány, s a gyors bővülés a következő években is velünk maradhat. Mindez a Pénzügyminisztérium konvergenciaprogramjából derül ki, amelyet a szaktárca már postázott Brüsszelbe az Európai Bizottságnak. Ami a konkrétumokat illeti, a pénzügyi tárca több mint négyszázalékos gazdasági növekedést, a bruttó hazai termék 4,9 százalékára csökkenő költségvetési hiányt és 76,1 százalékára javuló államadósságot jelez az idei évre. Úgyszólván természetes, hogy sokan kétkedve fogadják a PM által készített dokumentumot, tekintettel arra, hogy a politikai ellendrukkerek már a megszorításokat várják.

Kincstári optimizmus hatja-e át a bűvös makrogazdasági számokat? Ez a kérdés több szempontból is jogos, miután az orosz–ukrán háború teljes egészében negatívan hat a világ és különösen az Európai Unió gazdaságára, amelynek hazánk is aktív szereplője. Pestiesen szólva, amíg nem ér véget a fegyveres konfliktus, addig csak a ködöt szurkálja mindenki, mármint ami a tervezést illeti.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tekintettel arra, hogy a napokban jelent meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank gazdasági prognózisa, amely szerint Magyarországon az átlagosnál jobb teljesítményt várnak az EBRD szakértői, aligha túlzó a PM kalibrálása a gazdasági folyamatokat illetően. Bármilyen meglepő, de a szervezet frissített elemzésében nem rontott a hazánkban várható adatokon. Ugyanakkor esetünkben a 3,5 százalékos GDP-növekedést az orosz földgázimport esetleges felfüggesztése fenyegeti a leginkább. Egyébként az OTP Bank az év egészére nézve 3-3,5 százalékos bővüléssel kalkulál, igaz, korábban a hatszázalékos gyarapodás is benne volt a pakliban.

Visszatérve a pénzügyi tárca által készített dokumentumra, az idén nem várható költségvetési „fűtés”, hiszen úgynevezett központi gazdaságélénkítésre már kevésbé van szükség – gyorsan helyreállt a magyar gazdaság –, ezért tűnik reális­nak az öt százalék alatti államháztartási deficit célkitűzése. Közben a pénzügyi konszolidáció már megkezdődött, ám ebből a mindennapokban sokat nem fogunk érezni: néhány tervbe vett állami beruházást elhalasztanak.

De miből is növekszünk akkor, amikor kétségtelenül magas az infláció, a szomszédban pedig háború dúl? A bővülés alapját a kedvező munkaerőpiaci helyzet és a fogyasztás, a magas beruházási ráta, a kiépülő új kapacitások, valamint a visszaépülő szektorok jelenthetik. Pénzpiaci szakértők is nagyjából így látják: a növekedés korábbi támaszai részben megmaradhatnak az idén is, miután bővülés várható a vállalati beruházásokban, és az év elején a lakosságot érintő ­extra állami juttatások (szja-visszatérítés és tizenharmadik havi nyugdíj) nyomán megnőtt a vásárlóerő; azaz a családok fogyasztása is tovább növekszik. A hagyományos húzóágazatnál, az exportnál kicsit bonyolultabb a helyzet, ugyanis ott jelentős tétel az autógyártás szerepe, ám az ellátási láncok már két éve akadoznak.

Mindenesetre a „svung” itt maradhat a következő években is. A konvergenciaprogram 2022-ben 4,3 százalékos, 2023-ban pedig 4,1 százalékos növekedést jelez előre, továbbá a következő négy évben a bővülés mindvégig meghaladhatja a négy százalékot. Persze senki sem vitatja, hogy a korábbiaknál nehezebb évek várnak ránk az infláció vonatkozásában. Erre az évre megközelítőleg kilencszázalékos lesz a pénzromlás üteme, de még jövőre is magas lesz a fogyasztói árak emelkedése, több mint ötszázalékos, majd 2024-re normalizálódhat a helyzet. Eközben pedig a pénzügyi egyensúlyteremtés is, amelyet a napokban a Magyar Nemzeti Bank is erőteljesen szorgalmazott, fókuszba kerül. Ennek a lelke a GDP-bővülés: ha növekedés van, akkor minden van. S tényként kezelhetjük, hogy a pénzpiaci prognózisok nagyjából egybevágnak a kormány terveivel.

Vagyis az ellenzék által oly sokszor emlegetett, „léket kapott hajó” a megváltozott, sokkal nehezebb körülmények között is hasíthat a tarajos hullámokon.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Budapest napfelkeltekor 2020. december 27-én. Az előtérben a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, középen a Duna, a Szabadság híd és a Petőfi híd, jobbról az előtérben a Gellért Szálló látható (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Kékcédulás választás újratöltve

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Majom és rács

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Az ellenzék egyre szélsőségesebb

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

A globális elit akarja a háborút

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.