Orbán Viktor Kolozsváron tartott előadásában idézte fel közös atyai jóbarátunk, Nemeskürty István tanár úr kedvenc játékát, vagyis azt, amikor ránk bökött és azt kérdezte, hogy kicsoda Ön és miért. Az egyes személyektől és a nemzetektől is ezt kérdezi a Jóisten, és igen megfontolt választ illik adni, mert egyébként a Jóisten, ahogy Orbán Viktor fogalmazott, kihúz minket a nemzetek nagy könyvéből. A 2020 Trianon 100 és a 2026 Mohács 500 azt üzeni minden magyar számára, hogy olyan vészterhes idők jöhetnek, amelyek során akár újabb, ezeknél is súlyosabb nemzeti katasztrófa szakadhat ránk.
De vajon milyen lelki, erkölcsi, szellemi állapotban van a magyarság, és van-e, lesz-e elég tudása, bátorsága és becsületes kitartása ahhoz, hogy pusztulása elkerülhető legyen. Vagyis „rálát-e” önmagára, vagy ahogy ma divatos mondani, van-e kellő mélységű önreflexiója. Ahogy Nemeskürty tanár úr kérdezte szigorúan, tudja-e, hogy kicsoda, és hogy mi okból és mi célból él itt e földi világban.
Legelőször talán azon kellene eltöprengenünk, hogy ez a fenti három alapvető erény, vagyis a tudás, bátorság, becsület milyen módon való megnyilvánulására volna szükség ahhoz, hogy megmaradjunk. De vajon milyen módon szerezhetnénk minél mélyebb tudást a világhatalmi rendszer egészének minden eddiginél drámaibb átalakulásáról, arról, hogy mindez miként érinti Európát és benne Magyarországot? És ha ezek a változások olyan cselekedetek egész sorát igénylik, amelyek rendkívül kockázatosak, akkor mit is jelent a józan bátorság, különös tekintettel arra a közismert viccre, amelynek az a csattanója, hogy „nem vak az, csak vakmerő”. Végül van-e, lesz-e elég lelki energia a becsületes kitartáshoz, ha ez a cselekvéssor nemcsak kockázatos, de áldozatok olyan tömegét is igényli, amelyeknek vállalására az „elfáradó” magyar társadalom már nem mutat hajlandóságot. Arról már nem is beszélve (vagy nagyon is beszélve!), hogy vajon, ha kollaboránsnak, nevezzük néven, a közösség árulójának lenni evidens módon mindig „kifizetődőbb”, mint áldozatokat vállalva becsületesen kitartani, akkor vajon miként lehet valahogy útját állni a magyarság nevű emberi közösség erkölcsi széthullásának.
