időjárás 34°C Ilona 2022. augusztus 18.
logo

Újra két részre szakadhat a világ

Botos Katalin
2022.05.07. 07:58 2022.05.07. 14:46
Újra két részre szakadhat a világ

Vannak, akik a tegnapi eszmék gyors változását nem érzékelik. Még az előzőek alapján ítélik meg a holnapot is. Pedig észre kell venni a kardinális változásokat. A nemzetközi gazdasági rendszer fordulóponthoz ért. Az elmúlt hetven évben még a hidegháború idején is voltak olyan normák, amelyeket a másik fél is betartott. A világ ugyan pénzügyi szempontból két rendszerre volt osztva, a KGST transzferábilis rubel rendszerére és a világ dolláralapú pénzügyi rendszerére, de a piacgazdaság alapvető tételét, hogy van magántulajdon, a szocialista blokkon kívül mindenütt alapnak tekintették. Ismétlem, még a diktatúra éveiben is. A Szovjetunió­nak ­például volt magántulajdonosi jogalapon bankja Londonban. Sőt, Magyarországnak is. (Kicsi volt, de a miénk…)

Lassacskán egyre szorosabbra fűződtek a kereskedelmi és a pénzügyi kapcsolataink a Nyugattal. Igaz, a két rendszer között nem volt szisztematikus kapcsolat: a transzferábilis rubel nem volt dollárra átváltható. S az is igaz, hogy sokáig féltek a nyugati befektetők szocialista országban beruházni, mert fennforgott az államosítás veszélye. A 80-as években ez azonban változni látszott, 1990 után meg egyenesen meg is szűnt. A politikai kettéosztottság eltűnésével a befektetői kedv megnövekedett.

Egyáltalán nem merült fel a kérdés, hogy Nyugaton elvegyék, ami a te tulajdonod. Igaz, azért volt eset, hogy zárolták az arab elit Egyesült Államokban tartott pénzét. Vagyis a pénzügyi fegyverhez már máskor is hozzányúlt az USA. De általában nem tartottak ettől a világpiac szereplői. Európában pedig béke volt.

Most, az ukrajnai háború kapcsán mindez megváltozott. Nemcsak arról van szó, ami önmagában egy korszakváltás, hogy véget ért Európában az erőszak alkalmazását elkerülő békés együttélés hosszú korszaka. Igen, volt korábban atomfenyegetés, de hála Istennek, csak az elrettentés szintjén. S a politikusok mellett olyan nagyszerű gondolkodók, mint a Nobel-békedíjas Albert Schweitzer vagy Alva Myrdal, sokat tettek a fegyverarzenálok kölcsönös leépítéséért. Nemzetközi fórumokon, amelyeknek akkor még volt tekintélyük. Nap­jainkra ezek a fórumok komoly presztízsveszteséget szenvedtek. Most a felek nyílt erőszak alkalmazásával harcolnak egymással, s a fegyverszállítók üzletei virágzanak.

A szankciók a pénzügyi kapcsolatokra is kiterjedtek, a háború ezen a téren dúl. S mint minden harcban, nincsenek csak az egyik fél számára veszteséget jelentő csaták. A gazdasági szankciók, így a pénzügyi korlátozások mindkét oldal számára áldozattal járnak. A jeles pénzügyi szakember, Raghuram Rajan – de mások is – utaltak arra, hogy az alkalmazott megoldásoknál szükség lenne betartandó nemzetközi konvenciók­ra, hogy meddig mehetnek el az ilyen eszközök alkalmazásával a különböző szereplők. Az az új ezekben a megoldásokban, hogy a piacgazdaság alaptételeit is megkérdőjelezik… Annak a rendszernek az alapját, amelyen a nyugati gazdaság eddig felvirágzott.

Mindenképpen a globalizációval ellentétes hatások fognak felerősödni. Újra két részre szakadhat a világ. Szakértők beszélnek arról, hogy egy keleti és egy nyugati pénzügyi blokk jöhet létre, Kína és az Egyesült Államok mint vezető erő szembenállásával. Az oroszok nyilván az ázsiai blokkhoz csatlakoznak.
Nem lehet nem látni ezek mögött a hatalmas üzleti érdekcsoportok szerepét. A Nyugat függetlenedési szándéka az orosz energiaforrásoktól értelemszerűen más energiaszállítóktól való függést eredményezhet. Akiknek ez az átrendeződés nyilván jól jön… Az átrendeződés kinek-kinek különböző mértékű problémát jelent, annak függvényé­ben, mennyire voltak eddig függésben az orosz gáztól. Nekünk sokat.

Az is lehetséges, hogy – pozitívumként – a „zöldítés” folyamata némileg felgyorsul. De mivel az átállás hatalmas költségekkel fog járni, fennáll a veszélye egy átmeneti, súlyos gazdasági recessziónak. Ugyanakkor a környezetvédelmi aggályokban az atomenergia visszatérése is további (távlati) gond lesz sokaknál. Hiszen nem lehet elfeledkezni ennek az energiatípusnak a káros „melléktermékeiről” sem, amelyeknek megoldása ugyancsak sokba fog kerülni.

A globalizációnak a lokalizáció felé való elmozdulását talán nem kell siratni, ez úgy tűnik, szükségszerű volt. A túlzott ráhagyatkozás az elvileg gazdaságos nemzetközi beszállítói kapcsolatokra a kiszolgáltatottság olyan fokával járt, amit most szomorúan tapasztalunk meg. Csakhogy egyfajta visszarendeződésnek fokozatosan kellene történnie. Erre most nem számíthatunk.

Korszakváltásban vagyunk. Nehogy az indulatok legyenek úrrá a helyzeten. „Fölforrtak az idők, egy nagy had a világ. / Most gyűrd be, magyar, a süveged taraját…” (Babits Mihály) Különösen fontos most a józan ész, a higgadt diplomácia, a világos tájékoztatás, a visszafogott stílus a kommunikációban.

A szerző közgazdász, professor emerita

Borítókép: Lerombolt lakóépület romjai a délkelet-ukrajnai kikötővárosban, Mariupolban 2022. április 13-án (Fotó: MTI/AP/Alekszej Alekszandrov)

Háború Ukrajnában

Nem az éhező országokba szállítják az ukrán gabonát

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.