Nézzük meg először, mi a helyzet a kőolajjal! Európában és az Egyesült Államokban már az egekbe szökött az üzemanyagok ára az orosz olajimport tiltása miatt. A többi nagy kőolajtermelő ország pedig nem hajlandó növelni a kitermelését, hiszen a hordónkénti haszon így is csúcsokat dönt. De az emberi kreativitás azonnal megtalálta a megoldást. India májusban már hétszer több orosz nyersolajat vásárolt, mint a háború kitörése előtt. Ezt a bődületes mennyiséget finomítják, és lesz belőle benzin és gázolaj. Ezután pedig valóságos csodának vagyunk a szemtanúi. A varázsige a tengeri kereskedelem. Az amerikai hatóságok szerint az orosz alapanyagból készült indiai üzemanyag már a szürke zónába esik, így az indiai eladások az Egyesült Államokban több mint negyven százalékkal emelkedtek. A keletkező hasznot pedig homályos hátterű közvetítő cégek fölözik le. Innen már csak egy lépés a nemzetközi szervezett bűnözés tettenérése. A módszer egyébként nem új, az Irán és Venezuela elleni olajembargót is hasonló módszerekkel játszották ki. Az extraprofit pedig elszivárgott ismeretlen csatornákon keresztül.

De nézzük a nemesfémek és a gyémánt piacát! Tudjuk, hogy az ezüst, az arany és a platina, valamint a gyémánt iránt mindig felszökik a kereslet válsághelyzetekben. Illetve a szürke- és feketegazdaságban keletkező hasznot is előszeretettel fektetik ezekbe az értékálló, nem lekövethető és könnyen mozdítható nyersanyagokba a bűnszervezetek is. Ezek közül is kiemelkedik a nyers gyémánt piaca. A csiszolatlan drágakő eredete gyakorlatilag azonosíthatatlan. Emlékezzünk rá, hogy néhány évvel ezelőtt az afrikai véres gyémántpiacot uraló helyi maffiák brutalitása mekkora nemzetközi felháborodást váltott ki! Sajnálatos módon a helyzet ott is alig változott, mert akkora a feketepiac igénye, hogy az mindent felülír. Márpedig Oroszország az ezüst, az arany, a platina és a gyémánt kitermelésében egyaránt dobogós helyet foglal el. Ezért borítékolható, hogy Ázsia legális piacai mellett a nyugati világ bűnszervezetei is gyorsan meg fogják találni a módot a piaci igények kiszolgálására. Főleg manapság, amikor a száguldó háborús infláció miatt a kis- és nagybefektetők egyaránt igyekeznek értékálló és könnyen elrejthető nemesfémekbe fektetni.

Ezeken a klasszikusnak nevezhető szervezett bűnözői üzleteken túlmenően az embargós listák szinte tálcán kínálják a rendkívüli haszonnal kecsegtető lehetőségeket. Oroszország ugyanis olyan gazdag ásványkincskészlettel rendelkezik a klasszikus és a high-tech ipar vonatkozásában egy­aránt, amire hatalmas kereslet van. Elég, ha a számítástechnikai csipekre, az autóipar elektromos akkumulátoraira, katalizátoraira gondolunk. És akkor még nem beszéltünk az űrtechnológiáról vagy a haditechnikáról. El tudjuk képzelni, hogy mindezekről lemondanak vagy jóval drágábban veszik meg a nyugati vállalatok? Aligha, mert ezzel olyan előnyhöz juttatnák ázsiai riválisaikat, ami szinte behozhatatlan lenne. Márpedig a piac igényei gyorsan megteremtik azokat a kiskapukat, amelyeket kihasznál és lefölöz majd kétes vállalkozók, kalandorok és bűnözők hada. Mert a szankciók ugyan morális kérdésként jelennek meg a nyilvánosság előtt, ám a nyers üzleti számítások ezt felülírják. Persze ezek az üzletek a nyilvánosság kizárásával, lehallgatástól védett, légkondicio­nált irodák homályában köttetnek.

Látni kell, hogy szankciók ide vagy oda, a piaci igény előbb-utóbb kitermeli a törvényeket megkerülő megoldásokat. Ez pusztán idő kérdése.

Emlékezzünk a szocializmus hiánygazdaságára: farmert, kozmetikumokat, hanglemezeket és sok egyebet csak a feketepiacon lehetett beszerezni. Ezáltal persze sokan meggazdagodtak. Az állam felhatalmazásával játszották ki a titkosszolgálatok a nyugati embargókat is. Akkoriban COCOM-listának hívták, amit megkerülve lehetett számítástechnikai alkatrészeket, modern berendezéseket beszerezni. Ezáltal szintén sokan alapozták meg későbbi vagyonukat.

Az oroszok rákényszerítése az ukránok elleni agresszió leállítására nemes cél. Ennek eszközeként az egyre újabb embargós listák deklarálása viszont kétélű fegyver. Egyrészt azért, mert csak a világ kisebbik fele csatlakozott hozzá. A többi ország pedig örömmel vásárolja fel a lehető legolcsóbban az orosz energiahordozókat és nyersanyagokat. Másrészt a tiltólisták kijátszására inkább előbb, mint utóbb megtalálják a módot a nemzetközi bűnözői csoportok. Akár állami vagy magán-titkosszolgálatok hathatós támogatásával, közreműködésével. A fekete üzletekben keletkező haszon hamar megjelenik a legális gazdaságban. Szervezett bűnözés, pénzmosás, korrupció: mindezt az oroszok elleni szankciós politika rövid időn belül újra kitermeli.

A szerző az Alapjogokért Központ nemzetbiztonsági tanácsadója

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)