időjárás 13°C Petra 2022. október 2.
logo

Jól jár a szervezett bűnözés az oroszok elleni szankciókkal

Horváth József
2022.07.08. 08:30
Jól jár a szervezett bűnözés az oroszok elleni szankciókkal

Bő száz esztendővel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása drasztikus szankciókat vezetett be saját állampolgáraival szemben. A cél nemes volt: megszabadítani az amerikai családokat az alkohol okozta súlyos problémáktól. A szesztilalmi törvény alig tizenhárom esztendőt élt meg, de ezalatt bebizonyosodott, hogy a legszebb elképzelésnek is teljesen ellentétes társadalmi, politikai hatásai lehetnek. Ebben az időszakban ugyanis felvirágzott a korrupció, kiépült a csempészkereskedelem, és a szervezett bűnözés behálózta az egész országot. Ekkor emelkedtek fel az olasz–amerikai maffiacsaládok, vált hírhedtté Al Capone vagy Lucky Luciano.

Hogy kerül ez ide most, száz évvel később? Hát, ahogy a mondás tartja, aki nem tanul a történelemből, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt. Attól tartok, mi most hasonló helyzetbe kerültünk. Az orosz–ukrán háború kitörése óta a nyugati világ szankciók sorával sújtja Oroszországot. A cél most is nemes, az agresszort meg kell büntetni. Lehetőleg oly módon, hogy a legnagyobb károkat okozzák ezek az intézkedések az orosz gazdaságnak, a politikai elitnek. Arról most ne beszéljünk, hogy milyen és mekkora károkat okoznak a szankciók az egész nyugati világnak!

Sajnos már most tisztán látszik, hogy alig néhány hét elteltével elkezdtek olyan alternatív csatornák kiépülni, amelyeknek a célja a szankciók kijátszása, megkerülése. Ezzel pedig ismét a szürkegazdaság és a szervezett bűnözés erősödhet meg.

Nézzük meg először, mi a helyzet a kőolajjal! Európában és az Egyesült Államokban már az egekbe szökött az üzemanyagok ára az orosz olajimport tiltása miatt. A többi nagy kőolajtermelő ország pedig nem hajlandó növelni a kitermelését, hiszen a hordónkénti haszon így is csúcsokat dönt. De az emberi kreativitás azonnal megtalálta a megoldást. India májusban már hétszer több orosz nyersolajat vásárolt, mint a háború kitörése előtt. Ezt a bődületes mennyiséget finomítják, és lesz belőle benzin és gázolaj. Ezután pedig valóságos csodának vagyunk a szemtanúi. A varázsige a tengeri kereskedelem. Az amerikai hatóságok szerint az orosz alapanyagból készült indiai üzemanyag már a szürke zónába esik, így az indiai eladások az Egyesült Államokban több mint negyven százalékkal emelkedtek. A keletkező hasznot pedig homályos hátterű közvetítő cégek fölözik le. Innen már csak egy lépés a nemzetközi szervezett bűnözés tettenérése. A módszer egyébként nem új, az Irán és Venezuela elleni olajembargót is hasonló módszerekkel játszották ki. Az extraprofit pedig elszivárgott ismeretlen csatornákon keresztül.

De nézzük a nemesfémek és a gyémánt piacát! Tudjuk, hogy az ezüst, az arany és a platina, valamint a gyémánt iránt mindig felszökik a kereslet válsághelyzetekben. Illetve a szürke- és feketegazdaságban keletkező hasznot is előszeretettel fektetik ezekbe az értékálló, nem lekövethető és könnyen mozdítható nyersanyagokba a bűnszervezetek is. Ezek közül is kiemelkedik a nyers gyémánt piaca. A csiszolatlan drágakő eredete gyakorlatilag azonosíthatatlan. Emlékezzünk rá, hogy néhány évvel ezelőtt az afrikai véres gyémántpiacot uraló helyi maffiák brutalitása mekkora nemzetközi felháborodást váltott ki! Sajnálatos módon a helyzet ott is alig változott, mert akkora a feketepiac igénye, hogy az mindent felülír. Márpedig Oroszország az ezüst, az arany, a platina és a gyémánt kitermelésében egyaránt dobogós helyet foglal el. Ezért borítékolható, hogy Ázsia legális piacai mellett a nyugati világ bűnszervezetei is gyorsan meg fogják találni a módot a piaci igények kiszolgálására. Főleg manapság, amikor a száguldó háborús infláció miatt a kis- és nagybefektetők egyaránt igyekeznek értékálló és könnyen elrejthető nemesfémekbe fektetni.

Ezeken a klasszikusnak nevezhető szervezett bűnözői üzleteken túlmenően az embargós listák szinte tálcán kínálják a rendkívüli haszonnal kecsegtető lehetőségeket. Oroszország ugyanis olyan gazdag ásványkincskészlettel rendelkezik a klasszikus és a high-tech ipar vonatkozásában egy­aránt, amire hatalmas kereslet van. Elég, ha a számítástechnikai csipekre, az autóipar elektromos akkumulátoraira, katalizátoraira gondolunk. És akkor még nem beszéltünk az űrtechnológiáról vagy a haditechnikáról. El tudjuk képzelni, hogy mindezekről lemondanak vagy jóval drágábban veszik meg a nyugati vállalatok? Aligha, mert ezzel olyan előnyhöz juttatnák ázsiai riválisaikat, ami szinte behozhatatlan lenne. Márpedig a piac igényei gyorsan megteremtik azokat a kiskapukat, amelyeket kihasznál és lefölöz majd kétes vállalkozók, kalandorok és bűnözők hada. Mert a szankciók ugyan morális kérdésként jelennek meg a nyilvánosság előtt, ám a nyers üzleti számítások ezt felülírják. Persze ezek az üzletek a nyilvánosság kizárásával, lehallgatástól védett, légkondicio­nált irodák homályában köttetnek.

Látni kell, hogy szankciók ide vagy oda, a piaci igény előbb-utóbb kitermeli a törvényeket megkerülő megoldásokat. Ez pusztán idő kérdése.

Emlékezzünk a szocializmus hiánygazdaságára: farmert, kozmetikumokat, hanglemezeket és sok egyebet csak a feketepiacon lehetett beszerezni. Ezáltal persze sokan meggazdagodtak. Az állam felhatalmazásával játszották ki a titkosszolgálatok a nyugati embargókat is. Akkoriban COCOM-listának hívták, amit megkerülve lehetett számítástechnikai alkatrészeket, modern berendezéseket beszerezni. Ezáltal szintén sokan alapozták meg későbbi vagyonukat.

Az oroszok rákényszerítése az ukránok elleni agresszió leállítására nemes cél. Ennek eszközeként az egyre újabb embargós listák deklarálása viszont kétélű fegyver. Egyrészt azért, mert csak a világ kisebbik fele csatlakozott hozzá. A többi ország pedig örömmel vásárolja fel a lehető legolcsóbban az orosz energiahordozókat és nyersanyagokat. Másrészt a tiltólisták kijátszására inkább előbb, mint utóbb megtalálják a módot a nemzetközi bűnözői csoportok. Akár állami vagy magán-titkosszolgálatok hathatós támogatásával, közreműködésével. A fekete üzletekben keletkező haszon hamar megjelenik a legális gazdaságban. Szervezett bűnözés, pénzmosás, korrupció: mindezt az oroszok elleni szankciós politika rövid időn belül újra kitermeli.

A szerző az Alapjogokért Központ nemzetbiztonsági tanácsadója

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

Háború Ukrajnában

Visszafoglalták Liman városát az ukrán erők

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.