Szélmalomharc a közösségi oldalakon

A világhálón simán előfordulhat, hogy egy négy általános iskolai osztályt elvégzett személy egy egészségügyi területen folytatott vitában azt mondja egy orvosprofesszornak, hogy „maga ostobaságokat beszél”. S mivel egy állítás, egy tagadás, patthelyzet alakul ki. A való életben ez aligha történne meg. El tudják képzelni, hogy ugyanez az aluliskolázott ember veszi a bátorságot, bemegy egy szakmai konferenciára, és az orvosprofesszor előadását követően személyesen vitába száll a szaktekintéllyel? S ez nemcsak azért nem történhet meg, mert a „nagyokost” hívatlanként nem engedik be egy ilyen rendezvényre.

Ez a világ azért kemény dió, mert manapság a kommunikáció, a tájékoztatás jelentős mértékben a világhálón, a közösségi oldalakon folyik. Ennek fontossága békeidőben is nagy, manapság, háborús konfliktus és energiaválság idején pedig ennek jelentősége még inkább felértékelődik. Mindezt azért jegyzem meg, mert főként a kormány lejáratására egymás után kerülnek fel a közösségi oldalakra a csúsztatások vagy egyenesen hazugságok, és egyre inkább elárasztják a hírfolyamokat.

Sok lúd disznót győz alapon, ha kellően sokan állnak ki a dezinformáció mellett, és ezzel némileg legitimálják azt, akkor a csendes többséget is rossz irányba befolyásolhatják.

S hogy mik ezek a csúsztatások, hazugságok, amelyek hónapok, akár évek óta uralják az (amúgy nem csak) internetes közbeszédet? Például az, hogy Nyugat-Európában ötször akkorák a bérek, mint Magyarországon; vagy akár az, hogy az árucikkek Svájcban, Ausztriában vagy Németországban ugyanannyiba kerülnek, mint nálunk.

További Vélemény híreink

Jobb ma Magyarországon élni, mint 12 évvel ezelőtt

Egy mostanában útjára indult bejegyezésben konkrétan azt hazudják, hogy miközben máshol, Nyugat-Európában 500 és 900 ezer forint között vannak az átlagbérek, nálunk az összeg csak 178 500 forint. A helyzet azonban az, hogy ez a magyar adat sok évvel ezelőtt volt igaz, ma Magyarországon a bruttó átlagkereset körülbelül 500 ezer forint (nettó 342 ezer forint).

A rezsicsökkentés korrekciójával kapcsolatban is sorjáznak az okosságok, az internet népe kitartóan állítja például azt, hogy van elég saját gázunk, és termelünk elegendő villamos energiát, csak Orbán Viktor pénzt akar keresni magának… Mások azt közlik lényegében tényként, hogy Magyarországnak van elég pénze – mintha az állam egy tőlünk független és felettünk álló dúsgazdag valami lenne végtelen lehetőségekkel –, és mindent ki kellene fizetnie helyettünk. Ezekből persze semmi nem igaz, mert gázból a szükségleteink 15, áramból pedig 73 százalékát termeljük meg. A rossz hír azonban az, hogy a „saját” áram csaknem felét gáz és szén felhasználásával állítjuk elő, vagyis messze nem vagyunk önellátók. Sőt! Ami pedig az orosz gázt illeti, azt a közhiedelemmel ellentétben nem olcsón, csak kicsivel olcsóbban kapjuk, mint a világpiaci ár.

A szerződés előnye inkább az, hogy hosszú időre nagy biztonsággal számolhatunk az orosz gázzal. Az internetes csúsztatásokkal és hazugságokkal szemben szinte lehetetlen felvenni a kesztyűt.

Ha rávilágítunk a csalásra, akkor alapesetben azonnal öten állítják, hogy ostobák vagyunk. A másik módszer, hogy elrejtik vagy törlik a hozzászólásunkat, ha pedig csak negatív vélemény érkezik a hazug bejegyzéshez, akkor a posztot törlik, és máshol más tálalásban közlik újra.

Általános tapasztalat az is, hogy az értelmes ember hamarabb feladja, visszavonul, és máris tort ülhet az ostobaság. S mégis, a legtöbben újra és újra vállaljuk a feleslegesnek tűnő vitákat, mert az igazságérzetünk nem hagy minket nyugodni. Ez az egyik legkisebb haszonnal kecsegtető vállalkozás, de fel nem adhatjuk! Soha!